A tőzsdék ilyenkor sem állnak le, sőt a vállalatok ez idő tájt teszik közzé az elmúlt féléves teljesítményüket bemutató számokat.

A magyar tőzsdén forgó részvények közül napjainkra csupán négy cég maradt, amely nemzetközi mércével mérve is elfogadható méretű és likviditású. A MOL és az OTP logójával az egész országban találkozhatunk, e két társaság meghatározó súlyú a magyar gazdaságban. A Magyar Telekom és a Richter Gedeon neve is sokak számára cseng ismerősen. Tudták, hogy a Richter és a MOL legnagyobb tulajdonosa még mindig a magyar állam? Vagyis közvetve mindannyiunkat érint, hogyan teljesítenek. Nos, az idén nincs okunk panaszra.

A Szabad Földben is hírt adtunk már arról, hogy csökkennek az üzemanyagárak. Gondolná, hogy ennek éppen a MOL örül a leginkább? Az olcsóbb tankolás megnöveli az utazási kedvet, emiatt gyakrabban hagyunk kevesebb pénzt a benzinkutakon. Ugyan a MOL a kőolaj-kitermelésen az alacsony olajárak miatt a tavalyinál kisebb eredményt ért el, ezt azonban bőven kompenzálta a feldolgozáson és a saját kiskereskedelmi hálózaton értékesített üzemanyag magasabb árrése. A vállalatcsoport eredménye csaknem megháromszorozódott tavaly óta, a most elért 64 milliárd forint volt minden idők legjobb negyedéves MOL-eredménye.

Vajon a Richter is hasonlóan szép pénzt hoz az államkasszának? A tőzsdei bevezetés óta eltelt húsz év alatt a kőbányai gyógyszergyártó nemzetközi nagyvállalattá nőtte ki magát. Árbevételének több mint kilencven százaléka a határon túlról érkezik. Gyárakat üzemeltet szerte Európában, készítményei elérhetőek Kínától az USA-n át egészen Brazíliáig. Bár az olajcéggel összevetve az idén alulmarad, de az idei második negyedévben megkeresett 22,5 milliárd forint több mint a duplája a tavalyinak. Sok vállalatvezető örülne ehhez hasonló teljesítménynek. A cég minden évben súlyos milliárdokat költ el gyógyszerkutatásra, jelenleg is több készítményükben benne van a nagy ígéret lehetősége. Egy sikeres amerikai vagy kínai gyógyszerpiaci bevezetés dollárban számolva is százmilliókat hozhat majd a konyhára. A Richter–MOL háziverseny – bár most az olajcég áll jobban – koránt sincs lefutva.

A Magyar Telekom többségi tulajdonosa a német távközlési óriás, a Deutsche Telekom. A magyar állam tulajdonosként nem, csupán az adókon és a járulékokon keresztül részesedik a cégcsoport teljesítményéből. A valaha szebb napokat is megélt társaság a távközlési piacon látott erős verseny és a különadók miatt egyre inkább lemarad a képzeletbeli tőzsdei dobogóról. Habár a részvényesek elégedettek voltak a cég idei eredményével, de mind az eredmény növekedési üteme (+8 százalék), mind a volumene (12,5 milliárd forint) igencsak elmarad az előbbi két társaságétól. A vállalat fejlesztési lehetőségei is korlátozottabbak: a német tulajdonos – csaknem két évtizedes gyakorlata szerint – a Magyar Telekom megtermelte eredmény lehető legnagyobb hányadát évről évre osztalékként felveszi, az ezúton megszerzett forrásokat pedig a cégcsoporton belül máshol használja fel. Volt idő, amikor tőkeérték alapján a magyar távközlési vállalat számított a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb cégének, ám napjainkra – az eltérő tulajdonosi érdekek miatt – nagyon távol került ettől.

A pillanatnyi első hely tőkeérték és mérlegfőösszeg alapján az OTP Banké. A legnagyobb hazai bank eredményét csak lapzártánk után ismerhetjük meg, a várakozások szerint 30 milliárd forint feletti profitról adhat számot. Ez azt jelenti, hogy eredményszinten a MOL átveheti az első helyet.