A három királyok valójában nem is voltak királyok. A Biblia tanítása szerint napkeleti bölcsek, csillagjósok illetve mágusok voltak.
Máté evangélista az Újszövetségben Jézus imádásáról (Mt. 2.) így emlékezik meg: „Meglátták a gyermeket anyjával, Máriával és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.“
A három „Királyok“ nevével először 560-ben egy mozaikon találkozunk, a ravennai ismeretlen művész alkotásán Gáspár, Menyhért és Boldizsár neve. Melkon király (Menyhért) perzsa volt, Gaspar (Gáspár) Indiából és Baltassar (Boldizsár) Arábiából jött, Ázsia, Európa és Afrika, akkor ismert földrészekhez társítva.
Hogy a három királyok melyik csillagot követhették, erről sokféle elképzelés van. A mai csillagászati elmélet szerint az, ami vezette őket, egy nagyon ritka bolygóegyüttállás lehetett.

Ajándékaiknak jelképes értelme van:

• az aranyat mint földi királynak,
• a tömjént mint istennek
• és a halott bebalzsamozására szolgáló mirhát mint a keresztfán szenvedő embernek adták át Jézusnak.