ÁTMENETI ENGEDÉLYT KÉRT és kapott az ország Brüsszeltől bizonyos csávázószerek használatára. Ami jó lehet az iparszerű mezőgazdálkodásnak, az rossz a méheknek: eltévednek, legyengülnek, elpusztulnak, aminek végső soron a beporzás és a méztermelés látja a kárát.

A méhcsaládok vagy stagnálnak, vagy összeesnek, osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Csányi Antal baranyai méhész, Európa legnagyobb méhészetének – 10-15 ezer méhcsalád – társtulajdonosa.

A hivatását csaknem harminc éve gyakorló méhész a problémát azóta észleli, amióta a szántóföldi növénykultúrákban – repce, kukorica, napraforgó – engedélyezett a neonikotinoid csávázószerek használata.

Ezek a növényekből a méhek szervezetébe kerülhetnek, legyengítve azok immunrendszerét, ami miatt már nem tudnak ellenállni a méhbetegségeknek. A méhcsaládok a rovarok rendkívüli szaporaságának következtében ismét felépülnek ugyan, ám közben több hét értékes idő vész el, ami pótolhatatlan hordási időszak lehet.

Ezért is csatlakozott Csányi Antal ahhoz a nyilatkozathoz, amelyet neves tudósok ugyanúgy aláírtak, mint természetvédők, illetve gyakorló méhészek.

A kormányhoz címzett levélben tiltakoznak az ellen, hogy az 120 napra a szerek használati tilalmának feloldását kérte és kapta az unió illetékes döntéshozó szervétől. Ennyi idő ugyanis éppen elegendő arra, hogy a már két éve tiltott szerek ismét a földbe kerüljenek, onnan felszívódva pedig a beporzók végzetét okozzák. Az elmúlt évek kutatásai egyértelművé tették, hogy a neonikotionidok a mézelő és a vadon élő méhekre egyaránt nem ellenőrizhető veszélyt jelentenek.

A szerek használata azért is visszás, mert lehet gazdálkodni nélkülük is, áll a közleményben. Ráadásul a csávázószerek nem csupán a méheket és más beporzókat károsítják, hanem egyéb élőlényeket is, s végső soron veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot.

SZIGORÚAN PORMENTESEN
Aki az idén deflektor nélkül vet, 100 ezer és 150 millió forint közötti bírságot is kaphat. De mi a deflektor, s miért a nagy szigor?
A deflektor a vetőmagról lesodródó port – mely a legtöbb esetben a csávázáshoz használt mérget is tartalmazza – választja le és juttatja a levegő helyett a talajba. Ez a porlevezető akadályozza meg, hogy a szél elsodorja a mérgeket, károsítva ezzel a környezetet. Aki az idén még nem szerezte be ezt a kiegészítő berendezést a vetőgépére, sürgősen tegye meg, mivel uniós előírás, s a meglétét a hatóságok vetés közben a földeken is ellenőrizhetik. Az új vetőgépeket már eleve deflektorral hozzák forgalomba, a régiekre viszont felszerelhető tartozék, mely a bírsághoz képest nem drága: 30–60 ezer forint között megvehető, ezenkívül a felszerelésére kell költeni. A felmérések szerint most 40-50 ezer vetőgépet kellene porlevezetővel ellátni.