...üres polcokról, méregdrágán, rosszul dolgozó szakmunkásokról.

Mindhiába a jelentős béremelések – a jelenség megállíthatatlan. Miért nem találni a több százezres kezdő fizetéssel kecsegtető állásokra jelentkezőt? A közmunka vagy a külföld szívja el az értékes munkaerőt?

Régi ismerős a balatoni vendéglős, aki idén még drágább ételekkel, italokkal várta a vendégeket a tóparton. Magyarázatul csak a vállát vonja meg: ha szeretne rendes munkaerőt, azt meg kell fizetni, ahhoz pedig, hogy ki tudja termelni az (egyébként nyugat-európai szintet még így sem megközelítő) alkalmazotti béreket, a vendégek pénztárcájába kell mélyebben belenyúlni. Nincs egyedül gondjában!

A napokban járta be az internetet egy vendéglőben kirakott cetli, rajta a kérés: a vendégek legyenek kedvesek a személyzettel, mert vásárlót még mindig könnyebben találnak, mint munkaerőt.

A probléma szinte minden ágazatban jelenvaló: hiányzik több tízezer informatikus, senkit nem találni, aki leszedné az almát, a málnát, a boltokban nincs, aki kiszolgáljon, aki feltöltse a polcokat, hozzáértő szakit sehol sem találni.

Mindeközben pedig olvassuk a pozitív hírt: sikerült tovább csökkenteni a munkanélküliséget, alig több mint 230 ezer ember él munka nélkül, ugyanakkor 50-60 ezer munkahely vár betöltésre. Dr. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint azonban ennél sokkal nagyobb lehet a be nem jelentett üres munkahelyek halmaza. Óvatosan kell kezelni a munkanélküliek számát is, hiszen nem minden munkanélküli szerepel ezekben a statisztikákban, és olyan is rajta lehet, akinek vannak alkalmi munkái.

– Két ellentétes irányú trendet látunk: egyfelől csökken a munkanélküliek száma, másfelől pedig növekszik a be nem töltött helyeké – magyarázza Rolek Ferenc. A közmunka terjedése, a külföldre való kivándorlás, a gazdaság fellendülése a válság után, vagyis a kereslet növekedése csupán árnyalja a képet. Az alapvető gond, ami miatt a munkaerőhiány ekkora probléma – és ennél még csak nagyobb lesz –, az a demográfiai változás. Vagyis: fogy és öregszik a magyar lakosság. Évente körülbelül 40–50 ezer fő a differencia a munkaerőpiacról ki- és belépők között. Egyre több a nyugdíjas, miközben egyre kevesebb gyerek születik. Ha most hirtelen megnőne a gyerekvállalási kedv, a mostani kicsik is csak húsz év múlva lépnének be a munkaerőpiacra, akkor lenne a helyzet kicsit könnyebb.