Városvezetésünk nevében Rosta Ferenc alpolgármester köszöntötte őt fel a Nádasdy utcai Idősek Otthonában egy csokor virággal és miniszterelnökünk, Orbán Viktor által aláírt oklevéllel.

Az alpolgármester mellett az intézmény vezetője, dolgozói és Gábor bácsi lakótársai is sorra járultak a szépkorú elé, hogy ajándékaikkal elhalmozzák őt, valamint meglepetésként kedvenc nótája is felcsendült.

Az ünnepségen Gálig Erzsébet a Szivárvány Személyes Gondoskodást nyújtó Intézmény vezetője is elmondta szívből jövő jókívánságait Gábor bácsinak és ismertette a szépkorú életútját a megjelentekkel.

Petróczi Gábor 1928. július 10-én született harmadik gyermekként Kiskunfélegyházán. Öten voltak testvérek. A család akkoriban egy kővágóéri tanyán élt.

Édesapja földműves volt és a tanya melletti 21 ha földön termeltek. Emellett volt szőlőjük, de állattenyésztéssel is foglalkoztak. Gábor bácsi édesanyja háztartásbeliként tevékenykedett és a gyerekeket nevelte, akik mihelyst olyan korba értek, már segítettek a földeken.

Gábor bácsi a Halasi úti Belső iskolában 6 elemi osztályt végzett. 1962-ben megnősült és a nagyszülőktől örökölt tanyán éltek feleségével. Itt csak a házat lakták, a tanyához tartozó földet a testvérei művelték. Ebben az időben Gábor bácsi a Petőfi TSZ-ben dolgozott. Házasságából két leány – 1964-ben Erika és 1969-ben Emőke – született, akik elmondása szerint Gábor bácsi nagyon családcentrikus apa volt mindig is.

1974-ben Gábor bácsi munkahelyet váltott és a Gyapjúforgalmi Vállalatnál kezdett el dolgozni, majd egészen 1986-ig (nyugdíjazásáig) itt tevékenykedett, mint gépkezelő.

Gábor bácsi a nyugdíjba vonulását követően sem tétlenkedett. Az általa termelt cirokból söprűt kötött. Szívesen segített másoknak is: birkát vágott, szőlőből bort, pálinkát készített, vásárokba járt, adott-vett. A munka mellett szakított időt a kikapcsolódásra is. Rengeteget kirándult. Nyugdíjas csoportokkal eljutott Rómába, Erdélybe, Lengyelországba és bejárta vonattal az országot.

1993-ban hosszú ápolás után elvesztette feleségét. Ezt követően 1994-2004-ig Erika lányánál, 2004-2015 között pedig Emőke lányánál lakott.

Gábor bácsi 2015. februárjában kórházba került, mert nagyon leromlott az egészségi állapota. Közel másfél évet töltött kórházban, ahonnan már egyenesen a Nádasdy utcai Idősek Otthonába költözött.

Gábor bácsi napjainkban sokat pihen betegsége miatt, de ha ereje engedi, akkor a intézmény különböző foglalkozásaiban és rendezvényein szívesen részt vesz. Két lánya is rendszeresen látogatja Gábor bácsit, ami nagyon sokat jelent az időskorú számára.