Ezekben az években a raj aktivitása óránként akár több százra is ugorhat. Erre az extra kitörésre azonban most még mintegy húsz évet kell várnunk.

Bár nehéz előre megsaccolni, hogy mikor várható a csillagzápor csúcspontja, de az eddigi számítások szerint az északi féltekén élők április 22-én vasárnap, a késő esti órákban „csíphetik majd el” a legtöbb hullócsillagot. Az EarthSky előrejelzése szerint 23-án, hétfőn hajnalban is érdemes lehet az égre tekinteni, ekkor óránként akár 10-20 meteor is felfénylik majd az égbolton, mielőtt elégne a légtérben.

A csillaghullást szabad szemmel is figyelemmel követhetjük. A távcsövek használatától most azért is érdemes eltekinteni, mert a hullócsillagok az ég valamennyi pontján feltűnhetnek.

A Lyridák-meteorraj a Thatcher-üstökös törmelékéből jött létre. Az üstököst A. E. Thatcher csillagász fedezte fel még a 19. század második felében. Az üstökös mintegy 415 év alatt teszi meg útját a Naprendszerünkben. Legközelebb előreláthatólag 2276-ban halad majd el a Föld mellett.

A Lyridák az egyik legrégebbi ismert meteorraj. A kínai csillagászok már időszámításunk előtt 687-ben úgy írtak róla feljegyzéseikben, mint a „csillagok csapadékáról”.

Igazán maradandó élményben akkor lehet részünk, hogyha olyan területet választunk megfigyelésünk helyszínéül, ahol minimális a fényszennyezés. De az időjárási viszonyokon is sok múlhat. A hétvégén hazánk felett gyengén felhős lehet az ég, csapadékra jelen pillanatban kevés az esély, az éjszakai hőmérséklet pedig 9 és 11 Celsius-fok között alakul majd. A hold pedig az első negyedben jár majd. Így minden ideálisnak ígérkezik egy tavaszi csillagleshez, és kívánságaink elsuttogásához.