A munkáltató kötelezettsége meghatározott formában és mértékben megtéríteni munkavállaló munkába járásával kapcsolatban felmerült kiadásokat – többek között ezt is tartalmazza a Munka Törvénykönyve. Ugyanakkor a munkába járás és a heti hazautazás költségtérítésének részletszabályait a 39/2010 (II.26.) Korm.rendelet írja elő, amiben konkrét változás nem lesz. A módosítás a személyi jövedelemadó törvény 25. §-ában jelenik meg, mint munkába járáshoz kapcsolódó, jövedelemnek nem minősülő, vagyis adómentes költségtérítés mértéke - emlékeztet a munkajog.hu-n Dihen Lajosné.

Munkába járásnak minősül:

• egyrészt a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás,
• másrészt a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

A napi munkába járás a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás, a hazautazás pedig a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer - a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékát mind a napi munkába járásnál, mind a hazautazásnál. Azonban a hazautazás esetén felső korlátot határozták meg, ennek mértéke 2016-ban legfeljebb havi 35 200 forint. A hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi.

A munkáltató a kormányrendelet szerinti napi munkába járás és hazautazás költségtérítését a munkában töltött napokra és a hazautazásokra számítva a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapulvételével számított értékben is biztosíthatja, illetve a kormányrendeletben meghatározott esetekben, utazási költségtérítés formájában köteles a munkavállaló utazási költségeihez hozzájárulni.

A kormányrendelet szerint az alábbi esetekben jár kötelezően a munkavállaló részére az utazási költségtérítés a bérlet, illetve jegy elszámolása helyett:

• a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
• a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
• ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, (akkor is, ha a munkavállaló munkába járását hozzátartozója biztosítja);
• a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van.

Adómentes költségtérítés

A munkába járás utazási költségtérítése a közigazgatási határon belüli napi munkába járás és hazautazás esetén is kötelező a munkáltató számára, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét annak földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, ebben az esetben természetesen kizárólag a kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés nyújtása lehetséges adómentesen.

A kilométer-távolság alapján meghatározott utazási költségtérítés nyújtása a kormányrendeletben fel nem sorolt esetekben a munkáltató számára nem kötelező, de ha a munkáltató a munkavállaló részére a költségtérítést biztosítja, és az utazás megfelel a kormányrendelet szerinti munkába járásnak vagy hazautazásnak, akkor az előírt mértékű utazási költségtérítés adómentesnek minősül.

Jelenlegi szabályok szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdése alapján nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg

• az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy
• munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén).

A 2017-es adócsomagban több, a munkaerő mobilitását ösztönző, a munkába járás terheit csökkentő kedvezmény van, melyek közül kiemelkedik a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése. A munkáltató 2017. január 1-től a mostani kilométerenkénti 9 forint helyett kilométerenként 15 forintot adhat adómentesen a munkavállalónak a kilométer-távolság alapján. A 9 forintos érték 2005. július 1-től volt hatályban, így épp ideje volt a korrekciónak. Ez a munkaerő-mobilitást ösztönző intézkedés akár több százezer embert érinthet.