Mindenki, aki vásárolt már internet előfizetést, tudja, hogy a szolgáltatók által reklámozott sebességet nem szabad készpénznek venni. Valahol természetesen érthető, hogy nagyot mondanak a vállalatok, hiszen ideális körülmények mellett a hálózat általában tényleg képes lenne akkora sebességre, amilyet a reklámokban megjelenítenek – ideális körülmények azonban nem sűrűn állnak elő – mondta Solt Ádám az internetet.hu távközlési csomag összehasonlító portál szakértője.

Korábban a jogszabályok Magyarországon meglehetősen megengedőek voltak ebben a tekintetben. A névleges sebesség között - amit hirdetnek - és a garantált sebesség között - amit biztosan minimálisan megkapunk – hatalmas szakadék tátongott. A korábbi magyar szabályozás szerint a szolgáltatóknak a garantált sebességnek is mindössze a 80 százalékát kellett biztosítaniuk. Ez egy 10 Mbps-t hirdetett csomagnál nagyjából 2 Mbps-t jelentett. A számos panasz hatására ezen a gyakorlaton változtatott a tavalyi évben az NMHH elnökének a hírközlési szolgáltatások minőségi követelményeiről szóló rendelete, amely előírta, hogy a szolgáltatóknak reklámjaikban valós értékeket kell megadniuk. Azaz ma már csak azt írhatják ki, amit tényleg garantálni tudnak, függetlenül a körülményektől.

Míg az EU-ban 25 százalék a különbség a reklám és valóság közt, az USA-ban mindössze 3 százalék.

Az adatok azt mutatják, hogy bármennyire gyakran találkozzanak is ezzel a jelenséggel a magyar internetezők, európai viszonylatban még mindig meglehetősen szerencsésnek mondhatóak, közel annyira mint az Egyesült Államokbeli netezők – jegyezte meg az internetet.hu szakérője.

Az Európai Bizottság által nemrég elvégzett kutatás azt mutatja, hogy az Európai Unió területén a netezők körülbelül a negyedével kisebb sávszélességhez jutnak csak hozzá, mint amennyit a szolgáltatók ígérnek reklámjaikban.

A vizsgálat során 75 millió tesztet futtattak le az Unión belül, amelyekbe összesen mintegy 10 ezer háztartást vontak be. Az adatok azt mutatják, hogy az uniós sávszélesség-átlag 19,7 Mbps. Míg a kábeles és üvegszálas internet esetében a mutatók meglehetősen kedvezőek (91,4% illetve 84,4% a meghirdetett sávszélességhez képest), az ADSL internet esetében mindössze a beígért sebesség 63,3 százalékát biztosították a szolgáltatók.

Magyarországon az előfizetők nagyjából 90 százalékkát kapják meg annak a sebességnek amire előfizettek, ami az EU-átlaghoz képest gyönyörű eredmény. Ez már majdnem Amerika?

Az Egyesült Államok mutatói nemcsak a garantált sebesség elérése terén igen kedvezőek – a Szövetségi Kommunikációs Bizottság vizsgálata szerint az amerikai szolgáltatók a reklámozott sebesség átlagosan 97 százalékát képesek biztosítani. Lenyűgöző, hogy az Államokban az üvegszálas internet a reklámozott értékek 115 százalékát, a műholdas internet szolgáltatások pedig akár 137 százalékot is képesek nyújtani.

Hasít a magyar net

Az év elején az Akamai behatóan vizsgálta a magyar internetet, és az adatokból az olvasható ki, hogy még a gazdagabb nyugat-európai országoknál és az Egyesült Államoknál is jobb helyzetben tudhatjuk magunkat. A magyar internet átlagos csúcssebessége ugyanis 30 Mbps körül van, amivel miénk a 12. leggyorsabb internet. Az alábbi összehasonlításból komplett piaci körképet láthatunk az itthon elérthető internet csomagok sebességéről: itt.

Az Akamai adatai egyébként meglepőek lehetnek, hiszen az NMHH márciusi gyorsjelentése szerint az összes vezetékes szélessávú internet-előfizetések között mindössze 30 százalék azoknak az aránya, ahol a hálózat és a modem is képes biztosítani a minimum 30 Mbps sebességet.

Az Európai Bizottság szerint a lehangoló uniós értékeknek az lehet az oka, hogy az ADSL internetet réz telefonkábeleken keresztül szolgáltatják, amelyeknél komoly probléma a távolság – minél távolabb van a felhasználó a központtól, annál kisebb sávszélességre számíthat. A tervek szerint az Unió területén 2013 végéig kívánják legalább a 30 Mbps átlagos sebességet elérni az összes háztartásban, legalább a fele esetében pedig a 100 Mbps-t nyújtani.