Jellemzőjük, hogy érzékenyek, az ingerekre erősen reagálnak, gyakran ijednek meg és válnak idegessé. Testfelépítésük folytán kiváló hátaslovak, de kevésbé megbízhatóak, így több fegyelmezést igényelnek, mint „hidegvérű” társaik. Utóbbiak viszont kevésbé érzékenyek, lassúbb mozgásúak, nyugodtak, testfelépítésük (erős csontozatuk, izomzatuk) révén kiváló igáslovak.

A hidegvérű lovak már az ókori rajzokon is feltűnnek, tömeges elterjedésüket a páncélos lovagok, illetve a nehéz lovasság kora hozta magával, minthogy megbízhatóan hordozták nagy súlyú lovasukat. Ennek leáldoztával egyre inkább a mezőgazdasági munkákban, a szállításban, illetve bányalóként vették hasznukat.

Legismertebb hidegvérű fajtánk, a muraközi kialakulása a 18. századra tehető, amikor is a Mura–Dráva mentén megjelentek elődtájfajtái a köztenyésztésben. Ennek állományát Nyugat-Európából hozott hidegvérű ménekkel igyekeztek javítani és egységesíteni, ám ez utóbbi kudarcot vallott. Mindenesetre a 20. század hajnalára számottevő hidegvérű- tenyészet alakult ki hazánkban (ez idő tájt minden ötödik ló ebbe a típusba tartozott), amely a második világháború alatt nagyrészt elpusztult, illetve leromlott. A háborút követő újjáépítés óriási vonóerő-igényét kielégítendő ismét Nyugatról hoztak hidegvérű méneket, amelyekkel egyúttal célirányos nemesítést is folytattak. Így születhetett meg 1954-re a magyar hidegvérű mint önálló fajta, melyet aztán 1972-ben muraköziként ismertek el.

A muraközi középmagas, erőteljes testfelépítésű, végtagjai rövidek, gazdagon izmoltak, szőrzete dús, patái arányosak, kemények. Színe legtöbbször pej, gyakran sárga farokkal. Átlagos marmagassága 150 centi, súlya 550–650 kiló. Szervezete ellenálló, a takarmányt jól értékesíti, engedelmes, munkabíró, megbízható.

Jelenleg két változatát tenyésztik: a magasabb, az erőteljesebb igáslónak kiváló, a kisebb, vékonyabb alkatú pedig hátaslónak is alkalmas.
BARÁTSÁGOS ÉS NYUGODT. A hidegvérű fajta tenyésztőit a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület fogja össze hazánkban, egyúttal támogatja, illetve szervezi munkájukat. (Az agrár-környezetgazdálkodási programok keretében tenyésztéséhez támogatás igényelhető.) A nyugodt és barátságos természetű hidegvérű ló terápiás célokra is alkalmas, gyakran szereplője a lovastorna-versenyeknek. A falusi turizmusban a lovas kocsikázás, szekerezés terjedésével kaphat nagyobb szerepet, igavonóként egyes erdőgazdaságok hasznosítják, újabban pedig kiveszi részét a környezetkímélő szemétszállításból is.