A jegybank által nyújtott új, rekord alacsony kamatú vállalkozói hitel elérésének lehetőségei, a régió fejlesztési tervei volt a témája a Kiskunfélegyházi Gazdaságfejlesztő és Munkahelyteremtő Egyesület június 6-án tartott programjának. A rendezvény a P&P Pékáru Kft. egyesületi összefogásból, a Kiskunfélegyházi Ipari Parkban épült új üzeménél kezdődött, majd az Ipartestület székházában folytatódott Gerendás János, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és pénzügyi elemzésekért felelős igazgatója, a Magyar Export-Import Bank Zrt. (EXIM Bank) képviselője és Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke előadásaival.

Csányi József, a KGME vezetője elmondta, hogy az egyesület megalakításakor elsődleges célként a félegyházi vállalkozások segítését, a félegyházi gazdaság fejlesztését tűzték ki, megkülönböztetett figyelmet fordítva a meglévő munkahelyek megtartására, és újak teremtésére. Két hónnappal az egyesület megalapítása után már eredményekről tud beszámolni. Az egyesület két tagja – a P&P Pékáru Kft., mint beruházó és a Juhász Kft., mint kivitelező – egy összefogás keretén belül egy új üzemet hoz létre a Kiskunfélegyházi Ipari Park területén, ami húsz embernek biztosít majd munkalehetőséget. Bízik abban, hogy rövidesen újabb sikerekről tud beszámolni.
Polyák Mátyás, P&P Pékáru Kft. ügyvezetője elmondta, cégük két éve vásárolt egy 12000 négyzetméteres területet, ahol romos épület állt. Az épület felújítása közel 500 millió forintba kerül, melyhez 90 millió forint támogatást nyertek egy uniós pályázaton. A gyártó csarnokot ősszel adják át, ezt követően pedig egy automata fagyasztó raktár épül a területen.
Juhász Mihály, a Juhász Kft., ügyvezetője a beruházás részleteiről beszélt. Az épület felújítása a terveknek megfelelően halad. A műszaki átadás napokon belül megtörténik, az átadásra júliusban kerül sor.
Az Ipartestület székházában Gerendás János, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és pénzügyi elemzésekért felelős igazgatója a meghirdetett növekedési és hitelprogramról tartott ismertetőt. A program két pillére közül az elsőben az eredetileg tervezett 250 milliárd forint helyett 425 milliárd forintot hirdettek meg a fokozott banki érdeklődés miatt. A tervek szerint a MNB által nulla százalékos hitelt a közvetítő bankok maximum 2,5 százalékos hitelmutatóval adhatják tovább, hiszen fontos, hogy a kis-és középvállalkozások vállalható hitelhez jussanak.
A program második pillére a devizahitelek forint-alapúval való kiváltása. A kis-és középvállalkozások hitelállományának a fele devizahitel, s ez elsősorban a hazai piacra termelő vállalatoknak okoz jelentős problémát. A második pillért arra dolgozták ki, hogy a devizahiteleket forintalapúakkal váltsák ki. A tervezett 250 milliárd forinttal szemben 325 milliárd forintra emelték fel a rendelkezésre álló összeget. Gerendás János hozzátette: a kkv-k hitelállományának több mint a fele devizában van, ami különösen a hazai piacra termelő vállalkozásoknak okoz nagy nehézséget
Darabos Tamás, az Eximbank vezérigazgató-helyettese a bank jelenlegi helyzetéről beszélt. Az intézmény 2012-ben visszakerült a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz azzal a céllal, hogy a magyar exportőrök külpiaci versenyhelyzetét segítse. Kitért a két bank – az Eximbank és az MNB – egymáshoz való viszonyára is, elmondta, hogy a két pénzintézet nem „konkurál” egymással, miután ők euró- és dollárhitelek biztosításával foglalkoznak.