A következő két évben több száz milliárd forintot is legalizálhat az adóamnesztia részeként kidolgozott stabilitás megtakarítási számla. Egyelőre két magyar banknál lehet ilyen kontót nyitni - írja a Napi Gazdaság. Egyelőre csak az OTP és az UniCredit Bank kínálja a stabilitás megtakarítási számlát. Az OTP-nél február 3-tól érhető el a termék, ezért még nem közöltek adatokat a lappal. Így nem tudni, hogy mekkora az érdeklődés, és hányan, mekkora összegben helyezték el megtakarításaikat ezen a speciális számlán.

A lap úgy tudja, hogy az Erste Bank és a Raiffeisen Bank is érdeklődik a konstrukció iránt, a pénzintézetek tervei szerint még idén az első negyedévben előrukkolnak saját termékükkel.

A legutolsó adóamnesztia során 10 százalékos adó megfizetése mellett, anonim módon lehetett legalizálni a vagyont, jelenleg mindezt az SMSZ-en keresztül akár adómentesen is meg lehet tenni. Nagyobb vagyon esetén mindenképpen jobban jár az, aki ezt a kiskaput kihasználva hazahozza és egyben legalizálja az adózatlan vagy akár törvénytelen pénzt – mondta a Napi Gazdaságnak Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője. Fontos rögzíteni, hogy az adóalanyok ugyanakkor akár a NAV vizsgálatával is számolhatnak, hiszen a mentes adóigazolás csak a számlán elhelyezett vagyonelemre vonatkozik, egyéb vagyontárgyakra nem, így azok esetében továbbra is igazolni kell, hogy a tulajdonos eleget tett adófizetési kötelezettségének. Ráadásul, amint azzal a Nemzetgazdasági Minisztérium is kalkulál, az ilyen számlanyitások során biztosan számítani lehet arra, hogy a bankok a compliance- és ügyfélbevizsgálási követelményeket fokozottan betartják az új ügyfelekkel kapcsolatban.

Az SMSZ lényege, hogy a magánszemélyek által elhelyezett legkevesebb ötmillió forintos összeg származását és a közteherfizetést nem firtatja az adóhatóság, a bankoknak van ugyan adatszolgáltatási kötelezettségük, ám ez a számlatulajdonos azonosítása nélkül történik. A megtakarítási számla egyik vonzereje az idősávos adókulcs: ha valaki az első három évben kiveszi pénzét a számláról, a kamatadó kétszeresét fizeti, ezt követően a kulcs a harmadik-negyedik évben megegyezik az adott évre vonatkozó kamatadó mértékével, amely jelenleg 16 százalék. Amennyiben a kifizetés a negyedik vagy az ötödik évben történik, már csak 8 százalékkal kell a tőke és a hozam után adózni, az ötödik évtől pedig az összeg adómentessé válik.

A privátbanki szakértő az EU, a NAV, az MNB adatai, illetve piaci adatok alapján jelenleg éves szinten 250–300 milliárd forintra becsüli a külföldre kerülő vagyon mértékét, ennek alapján az elmúlt tizenöt-húsz évben nagyjából 2500 milliárd forint hagyhatta el az országot. Karagich szerint a gazdasági mutatók javuló tendenciát mutatnak, az átmeneti, a választási időszakra jellemző nyugtalanságot követően a bizalom a második félévben erősödhet, így idén és jövőre akár 200–300 milliárd forint is megjelenhet a pénzpiacon. Ez azonban több irányból érkezhet: a Blochamps szerint a visszatérő vagyon mellett a jegybanki növekedési hitelprogram és az EU-források egy része is a privátbanki szektorban és az SMSZ-eken landolhat. Az év második felében alacsony számú hazautalásra számít Karagich, egy-egy számlacsomagban 50–150 millió forintot helyezhetnek el SMSZ konstrukcióban. Később azonban elsősorban a hazai sötétszürke pénzek célhelye lesz az SMSZ, nagyobb számú adóalany, jellemzően 10–50 millió forintos összegű letétjeivel.

A stabilitási számla esetében, ha a kontótulajdonos nem várja meg az ötéves határidő lejártát, és vállalja a „büntetőkamatok” kifizetését, még így is jobban jár, mint ha adózatlan jövedelemmel bírna. Éppen ezt elkerülendő a hosszú távú lekötéseket magasabb kezdeti büntetőkamattal kellett volna szorgalmazni Karagich szerint, aki az első három évben történő kifizetés esetén 70 százalékos, 3–5 év között 32, és még 5 év után is minimum 10 százalékos kulcsot tartana elfogadhatónak.