A napirendi pontok ez alkalommal is számos, Bács-Kiskun megyét érintő kérdést öleltek fel mind a gazdaság, mind a turisztika, mind a kultúra és a közigazgatás területéről.

Dollenstein László, a vendéglátó Harta Nagyközség polgármesterének köszöntő beszéde után Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke számolt be a májusi ülés óta eltelt időszak főbb eseményeiről.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a kezdetek óta szívügyének tekinti a megyei borok elismertségének növelését. A „Duna borút létrehozatala és pozicionálása turisztikai és kulturális márkaként a határmenti régióban” címmel határon átnyúló pályázatot valósít meg Vajdasággal közösen. A projekt célja a térség borászatainak fejlesztése, a piaci pozíciójuk megerősítése, kínálatuk tematikus útvonalba szervezése. A projekt keretében elkészült a magyar-szerb határtérség közös borturisztikai fejlesztési stratégiája, melynek célja a Bács-Kiskun megyei és vajdasági borászatok turisztikai lehetőségeinek kiaknázása, erősítése. Szerencsére mind a bortermelői, mind a fogyasztói oldal nyitott a megye borainak újra pozícionálására, ahogyan a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiának is kiemelt területe a magyar bor és a gasztronómia turisztikai hasznosítása. Az elkészült fejlesztési tervet a közgyűlés tagjai is egyhangúlag elfogadták.

Egy másik fontos, egész megyét érintő téma került terítékre a közgyűlésen: az elmúlt két év TOP fejlesztéseit összegző tájékoztatót hallgathattak meg a politikusok. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát amellett és mindent megtesz annak érdekében, hogy egy megújulásra képes, fenntartható gazdasági és társadalmi környezetet, versenyképes és vonzó térséget hozzon létre. E célok életre hívásához a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) biztosít lehetőséget, melynek elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növelése és az itt élők helyben boldogulásának biztosítása, életkörülményeinek javítása. A megye helyi önkormányzatai, egyházi és nonprofit szervezetei mindösszesen 607 db pályázatot nyújtottak be 101,318 Mrd Ft támogatási igénnyel, melyből eddig 87 fejlesztés zárult le sikeresen. (Kecskemét Megyei Jogú Városra ebből több mint 37 milliárd Ft és közel 100 db pályázat jut.) Megyeszerte 230 épület energetikai korszerűsítése valósul meg, köztük 51 óvodáé és 48 iskolaépületé. 28 településen újul meg a közösségi közlekedés feltételrendszere, ezen belül 21 településen épül kerékpárút és mintegy 70 darab új buszváró és buszmegálló teszi kényelmessé a közlekedés feltételeit. A 46 új és 25 felújított bölcsődének köszönhetően várhatóan 590 új bölcsődei férőhely várja a jövőben az apróságokat. 8 megyei városban születnek újjá a köz- és a zöld területek, parkok. 32 településen javul az egészségügyi alapellátás - 48 háziorvosi -, 24 fogorvosi szolgáltatás és 26 védőnői ellátás válik nyugat-európai színvonalúvá.

A közgyűlést két szakmai beszámoló tette érdekessé és igazán tartalmassá: egyrészt a közbiztonság helyeztét mutatta be Dávid Károly rendőr dandártábornok, megyei főkapitány, dr. Sztana Zoltán, a Magyar Közút Zrt. Bács-Kiskun Megyei Igazgatója pedig a megyei közútfejlesztésekről számolt be. A megyei önkormányzat és Harta Nagyközség jövőbeni sikeres együttműködése szimbólumaként Rideg László egy gömbmeggyfát adományozott a településnek.