Sokan azt gondolják, hogy ha nem gazdagok, nem kapnak vagyonosodási vizsgálatot. A szakemberek viszont olyan esetekkel találkoztak, amikor a kisember pénzügyi helyzete volt a vizsgálódás tárgya. Ha minimálbéren élünk, akkor már adott a lehetőség, hogy egy vizsgálat során adóhiányt, illetve eltitkolt jövedelmet állapítsanak meg – egészen egyszerűen attól a ténytől, hogy a KSH-féle létminimumot számítják megélhetési költségnek, amely több mint a minimálbér nettója. De pont ebbe a helyzetbe kerülhetnek azok, akik például háztájiból vagy gyesből élnek.

Mit tehetünk, hogy ne érintsen kellemetlenül az esetleges vagyonosodási vizsgálat?

1. A nagyobb kiadásaink és bevételeink legyenek az elévülésig (vagyis 5 évig dokumentálva), illetve őrizzük is meg ezeket a papírokat.
2. Ha pénzadományozásról szóbeli szerződést kötöttünk – mert például a gyermekünknek adtunk lakásvásárlásra pénzt – azt hitelt érdemlően igazolnunk kell. Igaz, az új polgári törvénykönyv sem zárja ki a szóbeli szerződést, a NAV azt mégsem nem fogadja el. Ennek ismeretében az igazunkat hivatalos okirattal alá kell támasztani. Közjegyző a korábban kötött szóbeli szerződést bármikor írásban rögzítheti.
3. Az szja-bevallás nem tesz különbséget az átutalás és a készpénzforgalom között. A NAV viszont egy ilyen vizsgálat során a készpénzre koncentrál. Pont ezért fontos, hogy minél többet mellőzzük a bankkártya használatát. Mert akkor nyomon követhetetlen, mikor mire költöttünk.
4. Ha van egy kis spórolt pénzünk, amit otthon tartunk, csak akkor tegyük be a folyószámlára, ha igazolni tudjuk, honnan van. (pl.: összegyűjtött nyugdíjak) – különben forráshiányt állapítanak meg, amire 16% szja-t, 27% egészségügyi hozzájárulást és büntetést számítanak fel.
5. Óvatosan halmozzuk a különféle üzletek hűségkártyáira is a pontokat, pláne, ha hivatalosan minimálbérből élünk. Hiszen az adóhatóság keze messzire elér: megkérdezhetik, honnan van ilyen sok pontunk, tehát ennyicske fizetésből hogyan is költhettünk rengeteget a boltban – nekünk pedig tudnunk kell igazolni, különben eltitkolt jövedelmet állapíthatnak meg.

Börtön nem fenyeget
Vagyonosodási vizsgálat két ok miatt nem zárulhat úgy, hogy büntető eljárást indítanak az adózó ellen. Egyrészt, mert a szakértők csak valószínűsíteni tudják az adóalapot, másrészt azt bizonyítani kellene, hogy szándékosan csalták el az adót, márpedig az ebben az esetben kivitelezhetetlen.