Mert megeshet ugyan, hogy újévi fogyasztásával elmarad a népi hiedelem szerinti pénzbőség, azonban a benne lévő értékes tápanyagokkal a szervezetünk mindenképpen gazdagodik.

Főként proteinnel: a lencse az egyik legkiválóbb fehérjeforrás (a szója után ebben van a legtöbb), ráadásul fehérjéi a babénál és a borsóénál könnyebben emészthetőek. Szénhidráttartalma is jelentős, de miután lassan szívódik föl, a cukorbetegek is fogyaszthatják. Gazdag élelmi rostokban, emellett számottevő mennyiségben tartalmaz vasat, káliumot, magnéziumot, folsavat (vagy B9-vitamint), valamint A- és B1-vitamint is.

Egyike legrégebben termesztett növényeinknek. Az ősi Egyiptomban már általánosan fogyasztották, amint azt a III. Ramszesz fáraó sírkamrájának falán látható, a lencse termesztését és főzését ábrázoló rajzok is tanúsítják. Napjainkban a szántóföldi termesztés növénye, noha a kertben is helyet kaphatna. Mivel nem kiemelkedően igényes és jó szárazságtűrő, sok helyütt megteremne, és biotermesztésre alkalmas növényként is szóba jöhet. Fontos, hogy önmaga után ne vessük.

Noha a nálunk általánosan termesztett, világosbarna lencsét leginkább levesként és főzelékként fogyasztjuk, más formában, így például párolva köretként is élhetünk vele, sőt a búzához hasonlóan csíráztathatjuk is. Manapság a nagyobb magvú fajták iránt növekszik az érdeklődés, pedig a kis magvúak héja vékonyabb, egyenletesebben és gyorsabban főzhetők (akár áztatást sem igényelnek), s a tetejében még ízletesebbek is. A lencseételeket citrommal, ecettel vagy mustárral savanyíthatjuk, de fontos, hogy ezeket a főzés végén adjuk hozzá, különben megakadályozzák, hogy a lencse megpuhuljon.

A Franciaországban általánosan termesztett zöld lencse (vagy puy) enyhén borsos íze miatt kiválóan alkalmas hideg salátákba, illetve levesnek. Mivel az átlagosnál kevesebb keményítőt tartalmaz, jobban emészthető. Áztatás nélkül 25 perc alatt elkészíthető.

A vörös lencse az indiai konyha közkedvelt zöldsége, édeskés, enyhén dióízű különlegesség. Elsősorban köretnek kitűnő, de pürének is ajánlható. A fekete lencse talán a leggazdagabb beltartalmú, ízletes lencseféleség, apró sze mű és hamar megfő. Levesek, köretek, saláták, hidegtálak nem mindennapi alapanyaga, illetve összetevője. (Mindhárom lencsekülönlegesség nálunk is beszerezhető.)

A HÜVELYESEK ÉVE. Sokak számára (különösen Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában) a mindennapi betevőt jelentik a hüvelyes termésű növények, mint amilyen a lencse, a szárazbab és a borsó. Ezt tudva határozta el az ENSZ közgyűlése, hogy 2016-ot a Hüvelyesek Nemzetközi Évének nyilvánítja, így is figyelmeztetve e termények alapvető fontosságára a világ élelmezésében, és szorgalmazva termesztésük további növelését. Annál is inkább, mert a hüvelyesek amellett, hogy tápanyagokban (köztük létfontosságú fehérjékben), illetve ásványi anyagokban gazdagok, igen ízletesek, és fogyasztásuk egészséges is.