Napjainkban a klímaváltozás egyik legjobban érezhető hatása, hogy egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás, a felmelegedés mellett pedig az is megfigyelhető, hogy jelentősen nő a szélsőségesen meleg napok száma, ami nagyon káros lehet a növényzetre - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A növények bizonyos határok között tudnak védekezni a magas hőmérséklet hatásaival szemben (többlet vízfelvétel, párologtatás, összesodródnak a levelek) - magyarázták a Nébih-nél.

Az intenzív napsugárzás károsító hatásának, például a napégésnek az elkerülésére egyes növények a leveleiket igyekeznek hegyes szögbe állítani - ez okozza például a "furulyázó" kukorica jelenségét. A helyhez kötött növényállomány viszont jobban ki van téve az időjárás szélsőségeinek, mint például a helyváltoztatásra képes állatok.

A szobanövények esetében van lehetőség a növények helyének megváltoztatására, kedvezőbb hőmérsékletű helyre való áthelyezésére. Az ültetvényekben a jégháló nemcsak a jégeső ellen nyújt védelmet, hanem csökkentjük vele a napégésből eredő terméskiesést is.

Tartósan magas hőmérséklet hatására, különösen akkor, ha az vízhiánnyal párosul, a kultúrnövények kevesebb szerves anyag előállítására képesek, vagyis termésveszteség következik be. Öntözéssel sokat lehet segíteni, hogy a kultúrnövények jobban viseljék a magas hőmérsékletet.

Az öntözést sem szabad azonban túlzásba vinni. Ha a túlöntözött növény gyökere levegőtlen környezetbe kerül, befullad, a növény ilyenkor elhal. A megemelkedett hőmérséklet jelentősen befolyásolhatja a gyomnövények és kultúrnövények versengését, a gyomok magasabb hőmérsékleten ugyanis nagyobb termésveszteséget képesek okozni.

A hosszan tartó szélsőségesen száraz és meleg időjárás a fiatal erdőket (erdőfelújításokat) is veszélyezteti, jelentős aszálykárokat okozva. Emellett nagy károkat okozhatnak a hőség hatására az erdőkben kialakuló erdőtüzek is.

A szélsőségesen meleg időjárás következtében a lágyszárú növényzet nedvességtartalma jelentősen lecsökken, és nagyon gyúlékonnyá válik. A szinte kizárólag emberi mulasztásból, gondatlanságból keletkező vegetációtüzek nagyon gyorsan terjednek, mert az elszáradt és az élő növényzet egyaránt képes meggyulladni.

A gyorsan terjedő felszíni tűz a veszélyeztetett erdőbe érve (fiatal lomberdők, fenyvesek) azonnal koronatűzzé alakul, és jelentős természeti és anyagi kárt okoz - olvasható az összegzésben.