Két éven belül megnyílnak a kapuk a hazai cukoripar előtt. Az uniós cukorkvóta kivezetésével akár a többszörösére is növelhetnénk a jelenlegi százezer tonnás éves termelést.

Mindehhez azonban számos beruházásra lenne szükség. Az agrártárcához több fejlesztési javaslat is érkezett, komoly szakmai befektető azonban egyelőre nem jelentkezett.

Bár az uniós cukorkvóta 2017-es megszűnésének köszönhetően jelentősen növelhetné hazánk a cukorgyártást, a jelenleg egyedül működő kaposvári cukorüzem nem valószínű, hogy ugrásszerűen növeli a termelést. A lap a Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) úgy tudja, hogy a közelmúltban számos cukorgyár fejlesztési javaslata érkezett meg a tárcához. Látókörbe került például a hét éve bezárt szerencsi gyár újraindítása is.

Szakmai szereplők szerint azonban nincs reális esélye annak, hogy a hazai cukorgyártás visszakerüljön az évtizedekkel korábbi szintre, új üzemet nyitni pedig egyszerűen nem érné meg. A jelenlegi nagyon alacsony cukorárak mellett a hazai gyártók ugyanis nem tudnák felvenni a versenyt a külföldi termékekkel.

Az állami kézben lévő cukorgyárak többsége 1989 után külföldi tulajdonoshoz került. Az új gyárigazgatók azonban kevésbé voltak érdekeltek abban, hogy itthon hosszú távon virágzó termelőüzemeket alakítsanak ki. A 2004-es EU-csatlakozás előtt a hazai gyárak évi négyszázezer tonnányi cukrot állítottak elő, a 2006. július elsején életbe lépett uniós cukorreform részeként Magyarország az éves kvóta háromnegyedéről mondott le. A termelés csökkentésében az uniós támogatások a termelőket és a gyártókat is érdekeltté tették - írta a Magyar Nemzet.