Hazánk szándékait egyelőre nem ismerjük, de ha a télinél maradunk, most vasárnap tekertük utoljára az óramutatókat.Jókora keveredés lehet a vége.

Az Európai Unió tavaly határozott az évenként kétszer esedékes óraátállítás 2021-es eltörléséről úgy, hogy tagállami hatáskörbe utalta, az egyes államok a téli vagy a nyári időt szeretnék-e véglegesíteni. A döntést az uniós polgárok 80 százaléka támogatja, az indoklás is logikus: ma már semmiféle gazdasági előny nem származik belőle, az emberi szervezetet viszont jelentősen megterheli – van, aki egy-két hétig is nyögi az elvesztett vagy hozzáadott egy-egy óra hatásait.

A kivitelezés meglehetősen praktikus gyakorlat szerint zajlik. Most vasárnap, október 25-én még minden uniós országban életbe lép a téli időszámítás, azaz hajnali 3-kor az órákat hajnali 2-re állítjuk át.

Ezek után viszont ahol a téli mellett maradnak, többé nem lesz óraátállatás, ahol viszont a nyárit választják, ott 2021. március 28-án, a hónap utolsó vasárnapján még tekernek egy utolsót. Ezúttal előre, hajnali 2-kor 3 órára.

A téli a természetes
Egyszerűnek tűnik, de mégsem az, főleg hogy egyáltalán nem ismerjük a részleteket: mi alapján és hogyan dönt Magyarország, illetve miként kerülheti el az európai közösség, hogy a mindennapokat „időviharba” taszítsa az államok minden bizonnyal sokszínű időválasztása?

Ami a dilemma tudományos vetületét érinti, rég nincs vita az óraátállítás eltörlésének szükségességéről, és abban is egyetértés mutatkozik, hogy a téli időszámítás véglegesítése lenne az előnyösebb. Ez ugyanis a „természetes” idő, amiben szervezetünk egészen a modern korig a nappalok és éjszakák váltakozásához alkalmazkodott.

A sötétség és világosság számos élettani funkciónkat befolyásolja, ebből a szempontból pedig nem mellékes, hogy hazánk földrajzi elhelyezkedésén a legmagasabb napállás a téli időszámítás szerint van legközelebb a délhez.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Kierőszakolt ébredés

Ez már önmagában lényeges lehet az emberek bioritmusa szempontjából, de még fontosabb, hogy a kierőszakolt ébredés, de főleg a sötétben indított nap sokkal megterhelőbb és károsabb, mintha este egy órával előbb megy le a nap – a részleteket az Erőszak lesz a nyári időszámítás című cikkünkben fejtettük ki.

Hiába sokunk első benyomása, miszerint legyen minél tovább világos, a téli délutánokon nyert óra árát reggelente meg kell fizetnünk, méghozzá kamatostul: nemcsak az ébredés lenne sokáig és sokaknak „kierőszakolt”, de a munkaidő, az iskola is sötétben kezdődne.

Így néznek ki a napkelték és napnyugták téli, illetve nyári időszámítás szerint:

• Október 26. (a téli időszámítás első napja): 6:18 és 16:37; illetve 7:18 és 17:37.
• December 22. (a téli napfordulót követő nap): 7:28 és 15:57; illetve 8:28 és 16:57.

Magyarország vajon mit választ?
Eddig a tudomány. Ami a döntés politikai részét illeti, Magyarországon a Jobbik karolta fel elsőként az óraátállítás eltörlésének kérdését hazánkban, Kepli Lajos képviselő már 2016-ban az eltörléséről nyújtott be határozati javaslatot a Parlamentnek.

Akkor gyakorlatilag semmi nem történt, 2018-ban aztán a gazdasági bizottság lefolytatta róla a vitát, de a javaslat azóta sem került a Ház elé – mondja a 24.hu-nak Nunkovics Tibor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese arról, hol tart most az óraátállítás ügye a politika útvesztőiben. Hozzáteszi: elképzelhető, hogy a választások, a ciklusváltás miatt akadt el valahol.

Az EU ugye a tagállamokra bízta a végső szót, innentől kezdve a magyar kormányon múlik, hogy egy kormányhatározattal dönt róla, milyen időszámításnál maradunk, vagy az Országgyűlés elé viszi-e a kérdést. Ami biztos, hogy a már említett bizottsági tárgyaláson túl semmiféle egyeztetés nem történt, Nunkovicsnak sincs tudomása róla, hogy bármilyen tudományos vagy társadalmi fórumon megjelent volna a téma.

Érdekes egyébként, hogy a „népítélet” sem egyértelmű, a felmérések szerint viszonylag enyhe többség, az emberek 55-60 százaléka támogatná a nyári, 40-45 pedig a téli időszámítást.

Egyeztetést kért az EU
Egyetlen dilemmánk maradt a végére: hogyan kezeli majd az unió azt a kavalkádot, amit a várhatóan eltérő tagállami döntések okoznak majd? Az időzónákat is figyelembe véve akár kétórás eltérések is adódhatnak szomszédos államok között, ráadásul minden rendszer nélkül, a szélrózsa minden irányában.

Az EU-nak hivatalos iránymutatása nincs, de nagyon nyomatékosan felhívta a tagállamokat, hogy épp a káosz elkerülése érdekében tekintsenek körbe saját környezetükben, és lehetőleg a szomszédaikkal egyeztetve hozzák meg döntésüket.

Meglátjuk, mennyire fog sikerülni, egyelőre azt sem tudjuk, mi melyik oldalra állunk. Az óraátállítás eltörlésével kapcsolatos kérdéseinkkel természetesen megkerestük a magyar kormányt is, két minisztériumnak és a kormányszóvivőnek is eljuttattuk kérdéseinket. Amint válasz érkezik rájuk, azonnal közöljük.

Kiemelt kép: Ujvári Sándor / MTI