A megjelenteket Görög Anita oktatási- és közművelődési referens köszöntötte a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából.

- A magyar történelem egyik legtragikusabb eseményéről, a trianoni békediktátum 103. évfordulójáról emlékezünk ma itt, a félegyházi ereklyés országzászlónál. Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól el.

A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra.

Városunk egyike volt annak a 260 településnek, amelyek az ország szétdarabolásának emlékére országzászlókat állítottak. A trianoni tragédiát idéző alkotást 1934-ben, az első Félegyházi Napok rendezvénysorozata keretében avatták fel – mondta köszöntőjében Görög Anita, majd a megjelentek zászlófelvonással tisztelegtek Trianon emléke előtt.

A megemlékezésen Fazekas Tamás a Szent István templom kántora közreműködött.