Az előadás során a Hagyományőrség szakemberei korabeli történelmi közegbe illesztve mutatják be ősi vadászkutyánkat az agarat.

A magyarság és a magyarság múltja szorosan összefonódik a vadászattal, a lovakkal és a kutyákkal. Hunor és Magor a csodaszarvast űzve jutottak el az új hazába. Honfoglaló őseink , a hunok és az avarok is mind szenvedéllyel űzték a vadat. Tették mindezt lovaikon vágtázva, íjazva, agarakkal, ragadozó madarakkal. A vadászat a középkorban a harcra való felkészülésnek fontos része volt. Itt tanulhatták meg az ifjak a fegyverek kezelését, a lovak irányítását, az összehangolt mozgásokat. Az elejtett vad húsa, bőre, trófeája nagy értéket képviselt. Azokból a kézművesek sok remekművet készítettek (ruházat, ékszerek, mindennapi használati eszközök). A fegyverekkel történő vadászat mellett a solymászat és az agarászat volt a legelterjedtebb.

Valószínűsíthető, hogy a magyar agár ősei a népvándorlással kerültek a Kárpát medencébe, ahol helyi, majd később török, azaz keleti agárfajtákkal keveredtek. A Kárpát medencében az agarakra utaló nyomok a régmúltba vezetnek. A régészek több olyan népvándorlás korabeli sírt tártak fel, melyben agár is volt. Ezek teljes csontvázas és részleges (pl. koponya) leletek. Némelyik agár koponya mellett még gyöngyöket is találtak (Zalavár). Igazán büszkék lehetünk tehát legrégebbi vadászkutyánkra az agárra, melyet honfoglaló őseink oly nagyra becsültek, hogy a túlvilágra is elkísérte őket.

A hazai területekhez alkalmazkodott agarak nagy sebességű vadászok voltak és kitartóak. Sebességük elérte a 60-70 km/h-t, mindemellett nagy távolságok megtételére voltak képesek. A pusztán való életmód olyan vadászkutyát igényelt, mely szemmel vadászott és mondhatjuk, hogy minden vadat utolért és el is tudott ejteni, vagy legalábbis helyben tartani. Főként nyúlra, őzre, szarvasra, rókára, nádifarkasra, szürke farkasra vadászhattak velük. A különböző vadfajok vadászata különböző módszert is igényelt. Míg a kisebb vadakat el is ejtették, addig pl. a szürke farkas vadászata során a vadász vetett véget a vad életének. Az Európa közepén létrejött ősi típus erősebb csontozatú, tömegesebb volt, mint nyugati rokonai.

A 2016. évi Kurultajon bemutatót tartó Magyar Agár Hagyományőrség 2013-ban alakult azzal a céllal, hogy népvándorlás korabeli történelmi közegbe illesztve mutassa be ősi vadászkutyánkat az agarat. Alakulásuk óta részt vettek több vadásznapon, rendezvényen, sőt saját rendezvényük is volt 2014-ben, a Návay Géza Agarász Nap. Tevékenységüknek része a kutatás (irodalmak, tárgyak) és a rekonstruálás (tárgyak, események, módszerek). Az agarászatot 2014-ben terjesztették fel a Csongrád Megyei Értéktárba, ahová be is jegyezték azt.

Egyedi és látványos előadásukban korabeli viseletben ismertetik őseink vadászatait, fegyverzetét, az elegáns és erőt sugárzó agarakat.

Az előadás, bemutató tartalma:

Középkori vadászati bemutató magyar agárral (korhű öltözetben és fegyverzettel)

• az agár és múltjának bemutatása (több száz évre visszamenőleg, régészeti és írásos emlékek alapján)
• előadás a középkori vadászati módokról, fegyverekről, szemléltetés rekonstrukciós tárgyakkal (íj, nyíl, kelevéz, kopja, buzogány, kürt, indítópóráz)
• agár futtatás, képzési elemek bemutatása
• állatsimogató és találkozás élőben a magyar agárral, gyerekeknek futás az agárral („Ki a gyorsabb” verseny)