1944-ben a deportálások elérték Félegyházát is. Az akkori ipari tanonciskola három tanulóját hurcolták koncentrációs táborba. A műsor és a megemlékezés Értük, Nekik és minden áldozatnak szólt.

„A Holokauszt magyar nemzeti ügyünk. A nemzet testéből kiszakították több százezer – az állampolgári és nemzeti közösséghez hű – honfitársunkat. Államunk jogszabályokkal szorította ki polgárainak egy részét 1938 és 1941 között a gazdasági, politikai életből. A javaiktól megfosztva állati körülmények közé zárta őket, s végül átadta a német megszálló hatalomnak, mely a határainkon túli megsemmisítő táboraiba szállította őket. Mosta, amikor megállunk a kiskunfélegyházi ipari tanonc iskolából elhurcolt fiatalok emlékművénél, és rájuk emlékezünk, keserűséget és hiábavalóságot érzünk. A háború, melynek ők is áldozatul estek, a nagyhatalmak játékszabályai szerint zajlott, de a kisemberek jövőjét, életét törte derékba. Egy háborúnak - vívják bármilyen cél és eszme érdekében – nincsenek győztesei csak vesztesei, mert pusztulnak az értékek, a felhalmozódott tudás, és mindannak a lehetősége, amit a fiatalság jelent.” – emlékezett vissza Ágoston Tibor Pál, az ipari tanonciskola jogutódjaként működő Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény igazgatója.

Dr. Ónodi Izabella Művelődési és Szociális Bizottság elnöke városunk önkormányzatának képviseletében jelent meg a rendezvényen és beszédét szívbemarkolóan mély igazságok hatották át. „Csak tudnám kinek és mit árthattak Ők hárman? Hogy keveredhettek egy háborúba? A válasz sajnos egyszerű. Őket akkor és itt senki nem kérdezte. Akkor és itt magával ragadta a gyilkos gépezet, mely értelmetlenül tizedelte magyar emberek ezreit csupán vallási hovatartozásuk miatt. Pedig tanulni akartak, építeni ezt az országot szaktudásukkal. Elhurcolóiknak fontosabb volt egy beteg eszme, mint egy értékes generáció jövője, mely el sem kezdődhetett. Az értük állított táblának arra kell emlékeztetnie minket, hogy a gyermeket hagyjuk ki mindenből, aminek köze van a pusztításhoz. A gyermekek, a tanulók építeni jöttek erre a világra.”

Dr. Ónodi Izabella gondolatait követően Dr. Feldmájer Péter a MAZSIHISZ Közép-magyarországi Területi Csoport elnöke mondott beszédet. Ezt követően Ágoston Tibor igazgatóval közösen leplezték le az emléktáblát a megjelentek előtt.

A megemlékezés ünnepélyességét a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiumának tanulói előadásukkal tették teljessé.