A Kormány elfogadta a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló rendeletet – tudatta a Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája.

A rendelet célja, hogy a részarány földkiadás során a tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakítását egyszerűsítse, felgyorsítsa, gazdaságosabbá tegye.

Változást jelent a gyakorlatban a kérelmezők hatékonyabb bevonása az eljárás kezdeti szakaszába, amely során az egyezségi tárgyalás keretében javaslatot tehetnek az megosztás módjára.

A tulajdonosok, a jogi szolgáltató közreműködésével egyezséget köthetnek a kiosztásra kerülő földrészletek sorrendjére, amely jelentősen meggyorsítja az eljárás lefolytatását. Teljes körű egyezség esetén pedig - a kérelmet be nem nyújtók bevonásával -, amennyiben az jogszabállyal nem ellentétes - maguk dönthetnek a megosztásról.

Jelentős változás, hogy a tanya körüli földek önálló ingatlanná alakítása eddig nem volt szabályozva, most a részarány tulajdonnal rendelkező tanyatulajdonosok a tanyájuk mellett kapják meg a földjüket.

Amennyiben a kérelmet beadó „aktív” tulajdonostárs részére bármilyen okból nem lehet az önálló földterületet kialakítani (kérelmét visszavonta, területi minimumot nem éri el a tulajdoni hányada, EU- támogatásokat nem vehet igénybe), akkor a tulajdoni hányadát, használati megosztás megkötés érdekében, a kérelmet be nem nyújtott, „passzív” tulajdonostársak visszamaradó földrészletétől elkülönülten, új közös tulajdonban lévő földrészletben kell kiadni.

A részarány földkiadás során nagy számban keletkeztek osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek, amelyeken a használat, a hasznosítás kérdéseit illetően a tulajdonostársak – a tulajdoni hányaduknak megfelelő szavazati joggal – többségi szavazati aránnyal kell, hogy rendelkezzenek. Bizonyos kérdések eldöntését, így például a közös tulajdon megszüntetését azonban a tulajdonostársak egyező akaratához 100 százalékos egyetértéséhez köti.

A nagyszámú tulajdonostárs esetén nemhogy a megosztásról, de sok esetben a termőföldek használatáról, a hasznosításról sem tudtak megegyezni egymással a tulajdonostársak. Ennek egyik következménye az, hogy a közös tulajdonú földrészletek megműveletlenek maradtak, vagyis ez a tulajdoni forma akadálya a gazdaságos, ésszerű mezőgazdasági tevékenységnek, bizonyos esetekben nehezíti a támogatások igénybevételét is.

Tekintettel arra, hogy a részarány-nevesítési eljárás során nagy számban keletkeztek ilyen földrészletek, az államnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ez az állapot mielőbb megszűnjön. Ennek érdekében van szükség a már elkezdődött folyamat felgyorsítására és mielőbbi befejezésére.