Az ingatlanok művelés alóli kivonásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló javaslat indoklása emlékeztet: a zártkerteknek eredetileg a mezőgazdasági termelő-funkciót szánták, ahol a családok előállíthatták a saját maguk számára szükséges élelmiszereket, így a pótlólagos jövedelemtermelés színhelyei voltak. A gyakorlatban sokféle terület kapott zártkerti besorolást - szőlő- és gyümölcsültetvények, elhagyott bányatavak környéke, település közeli hegyoldalak, kenderföldek, szántó területek. Idővel a zártkertek mezőgazdasági funkciója háttérbe szorult és az üdülőfunkció került előtérbe, különösen az üdülőkörzetekben. A területek rendkívül sokfélékké váltak, míg a szabályozás túl általános maradt.

A 2014. május 1-jével hatályba lépett magyar földforgalmi szabályozás a zártkerteket a földekre vonatkozó szabályok alá rendelte. Ha a zártkert tulajdonosa értékesíteni szeretné ingatlanát, úgy a földforgalmi törvény szerint kell eljárnia, ha a földterület művelési ága szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdős és fásított terület. A mezőgazdasági funkciójukat elvesztett zártkertek vonatkozásában ugyanakkor ez teljesen indokolatlan.

Egy 2015-ös törvény lehetővé tette, hogy 2016. december 31-ig a tulajdonos kérhesse az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területté történő átvezetését, azaz ne minősüljön termőföldnek. Jellemzően egyenként néhány száz négyzetméteres hobbitelkekről van szó, amiből azonban országszerte sok van. E földeket a valóságban már nem művelik, ingatlant, lakóházat építettek rájuk, de továbbra is szőlőként vagy gyümölcsösként tartják nyilván azokat a földhivatalokban. A zártkerteknél jelentősen nehezíti az adásvételt, hogy termőföldnek minősülnek, így egyes adásvételek akár egy évig is elhúzódhatnak. Az átminősítés lehetőségével sokan éltek, így érdemes a határidőt egy évvel meghosszabbítani az adásvételek megkönnyítése érdekében is - írta az MTI.