- állapította meg Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tagvállalatai körében júliusban végzett gyorsfelmérése alapján.

A hatalmas energiaár-emelkedések további terhet jelentenek a vállalatok versenyképességére. Legtöbbjük áthárítaná
a többletköltségeket az ügyfelekre, ugyanakkor a többség fokozott mértékben szeretne végrehajtani energiatakarékossági és az energiahatékonyság növelését célzó intézkedéseket - írták a 60 cég válaszait összegző felmérésről készült összefoglalóban, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

A felmérésből kiderül, hogy rövid távon a vállalatok fő prioritása az energiaellátás biztosítása. A megkérdezett cégek közül minden harmadik számottevő következmények nélkül megbirkózna a gázellátás rövid távú korlátozásával, ezzel szemben 35 százalékuk számol a termelés csökkenésével.

Ha a gázellátás megszakadása hosszabb ideig tartana, a cégek 42 százalékának csökkentenie, több mint egyharmaduknak teljesen le kellene állítania termelését, 45 százalékuk kényszerülne elbocsátásokra.

Az ipari vállalatok csaknem kétharmada válaszolta azt, hogy a termelés teljes leállásával számol, ha a gázellátás hosszabb távon szünetelne.

A megkérdezettek közel fele számít erős negatív hatásokra, ha beszállítóinál jelentkezik energiaellátási zavar, vagyis megfelelő magyarországi energiaellátás esetén is az energiaellátási gondok begyűrűzését várják a cégek.

A felmérésben résztvevő vállalatok valamivel több mint fele már szerződéssel biztosította idei gázszükségletét, azonban minden hatodiknak még új szerződéseket kell kötnie ehhez. A résztvevők körülbelül egyharmada nem válaszolt erre a kérdésre.

A cégek 25 százaléka rendelkezik vészhelyzeti tervvel arra az esetre, ha akadozna az energiaellátás, további 37 százalék jelenleg dolgozik ilyen terveken, miközben 36 százalékuk nem látja szükségét ennek.

A vállalatok felénél idén már emelték a gáz- és áramdíjakat, további 20 százalékuknak már kilátásba helyeztek áremelést. Az emelés mértéke igen eltérő, a válaszok szerint a gáz esetében akár 650 százalékos, a villamosenergia esetében pedig 500 százalékos ugrás is előfordult, a medián áremelkedés a gáz esetében mintegy 210 százalék, a villamosenergiánál pedig körülbelül 160 százalék.

A cégek 68 százaléka tart attól, hogy az áremelések negatív hatással lesznek működési eredményükre, mintegy egyharmaduk ezért elhalasztaná a már tervezett beruházásokat is.