Városlista
2022. szeptember 30, péntek - Jeromos

Hírek

2022. Augusztus 04. 08:38, csütörtök | Helyi
Forrás: agrarszektor.hu

Drámai a helyzet Európában

Drámai a helyzet Európában

Mégis, mi történik a földeken?

A Föld északi féltekéjének nagyobb részén, de különösen Európában az átlagosnál jóval melegebb és szárazabb az idei nyár. A kontinens több mint 2/3-án a sokéves átlaghoz képest jóval kevesebb csapadék hullott az elmúlt három hónapban, emellett extrém hőhullámok is sújtják Európát. Az okokat globálisan, regionálisan és lokálisan is meg kell vizsgálni.

Immár második éve, hogy a Csendes-óceán keleti medencéjében zajlik egy úgynevezett La Niña jelenség, amely ezúttal csak lassan veszít az erejéből. A La Niña a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői részén az óceán hőmérsékletének nagymértékű lehűlését jelzi, amely párosul a trópusi légköri cirkuláció változásaival, nevezetesen a szél-, a légnyomás- és a csapadék anomáliákkal. Általában ellentétes hatással van az időjárásra és az éghajlatra, mint az El Niño , amely az úgynevezett déli oszcilláció (ENSO) meleg szakasza - olvasható a Klímapolitikai Intézet elemzésében.

A La Niña ahhoz vezet, hogy az óceán vízhőmérséklete az átlagosnál hűvösebb, így a légkörbe kevesebb nedvesség és telített vízgőz kerül, ami nélkül pedig nincs csapadék. A trópusi területeken a légkörbe párolgó vízgőz látens hője a mérsékelt égövbe jutva a kondenzáció során jelentős hőenergiát ad át a mérsékelt övi ciklonoknak, azonban most a nedvesség hiánya gyengítőleg hat rájuk. A mérsékelt éghajlati öv vízháztartása összességében inkább deficites, azaz több csapadék hullik, mint amennyi víz a felszínről a légkörbe párolog. A ciklonoknak nedvességre van szüksége, ezért a hiányt a rendszer a trópusokról pótolja, úgynevezett szállító szalagokon keresztül. A szállító szalagokat úgy kell elképzelni, mint egy csőrendszert, ami összeköti az ellátót a fogyasztóval.

A mi kontinensünk különösen érzékeny a fenti nedvesség import szempontjából. Ha elegendő nedvesség jut a mérsékelt övbe, akkor a ciklontevékenység is erőteljesebb, több csapadék hullik. A délebbre nyúló ciklonok áramlási rendszerében pedig még több nedvesség tud feljutni a zónába, így Európában az időjárás csapadékosabbá válik. Azonban, ha kevés nedvesség érkezik a trópusok felől, mint idén és tavaly, akkor a ciklonok, amelyek a csapadékot adják északra, az alacsonyabb szélességek felé tolódnak (ennek egyik oka, hogy alacsonyabb hőmérsékleten képes a víz kondenzálódni) és helyüket a száraz, forró időjárást okozó anticiklonok veszik át, melyek erőteljes felhőoszlató képességgel bírnak. Az anticiklonok nagyon masszívak, nehezen mozdulnak el és csak erős ciklonok képesek őket „áttörni”, olyanok, amelyek most „hiányoznak”.

A tartós száraz időjárás másik oka az, hogy 2020 második fele óta nem esik elég csapadék és a talaj felső 0-200 cm-es szintje ki van száradva. A növények sem képesek párologtatni, nem jut elég nedvesség a légkörbe, így a nyarakra jellemző helyi hatások, melyek úgynevezett hőzivatarokat okoznak, elmaradnak. Mivel a légkör egyre melegebb, így a csapadékképződéshez egyre több telített vízrészecske kellene. (A légköri víz, illetve vízgőz rendkívül összetett szerepet játszik az időjárás alakításában. Minél melegebb a levegő, annál több vízgőzt tud felvenni anélkül, hogy telítetté válna. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több nedvesség kell a kondenzációhoz.) Mivel a nagymennyiségű telített vízgőz hiányzik, így nem tud csapadék kialakulni. Sajnos a telítetlen vízgőz még erős üvegházhatású-gáz is, ami tovább indukálja a hőmérséklet emelkedését, amely megfigyelhető a hőhullámok intenzitásában. A csapadékhiány és a száraz, meleg levegő együttesen intenzív, extrém szárazságot eredményez. Ez pedig egész Európában problémákat okoz, ugyanis az Európai Unió területének közel 45%-át fenyegeti súlyos csapadékhiány, így a több európai régiót már év eleje óta sújtó aszály továbbterjedhet és súlyosabbá válhat.

A csapadékhiány hatással van az energia- és az élelmiszertermelésre is

A csapadékhiány hatással van a folyók vízhozamára, továbbá csökkenti a tárolt vízmennyiséget, ami negatív hatást fejt ki az energiaágazatra és a vízerőművek kapacitására. Spanyolországban a víztározók vízmennyisége jelenleg közel 40%-kal alacsonyabb a tízéves átlagnál, míg Portugáliában a vízenergia előállítására szolgáló vízmennyiség az előző hét év átlagának a felét éri el. A folyami erőművek energiatermelése július elejéig számos európai országban alacsonyabb volt a 2015-2021-es átlagnál, különösen Olaszországban (-5039 GWh az átlaghoz képest), Franciaországban (-3930 GWh) és Portugáliában (-2244 GWh). Ugyanez a csökkenés igaz a vízenergia-tározók szintjére is, amely többek között Norvégiát, Spanyolországot, Romániát, Montenegrót és Bulgáriát is érinti. Ez a vízhiány az egyes országokban csökkenti vagy felfüggeszti a víz- és termoelektromos energiatermelési műveleteket.

Franciaországban a kukorica, búza és egyéb kalászos növények esetében 80%-os terméskiesés tapasztalható. Magyarországon is hasonlóan kritikus a helyzet, már most 650-700 milliárd forintos kárt okozott az időjárás az agráriumban. A vízhiány és a nagy hőség miatt szinte minden országban csökkenni fog a terméshozam, az előzetes becslések szerint közvetlenül 50-150 milliárd euró kárt okozva a gazdaságnak. Több tucat folyó, több száz patak száradt ki Közép-Európában. Elapadt Olaszország leghosszabb vízfolyása a Pó-folyó, de az Ibériai-félszigeten az Ebro is kritikus szintre került. Az európai folyók 4/5-e az átlagos vízhozam alatt található és több mint 350 tó kiszáradt a kontinensen.

Meddig tarthat még ez a száraz időjárás?

La Niña bár gyengül, de előreláthatólag 20-50 százalékos valószínűséggel az egész évben folytatódni fog a Csendes-óceánon, az Atlanti-óceán középső és szubtrópusi vizeinek hőmérséklete emelkedni kezdett. A nyári félév végén a lehűlő levegőben nagyobb eséllyel indul meg a kondenzáció, és mivel a feldúsult nedvesség miatt ez magasabb hőmérsékleten történik, ezért intenzívebb csapadékkal járó aktívabb ciklontevékenység várható az északi féltekén. Ehhez még párosulni fog az is, hogy a szubtrópusi ciklonok és hurrikánok a nyugati szelek régiójába több nedvességet fognak szállítani. Remélhetőleg ezt a száraz időszak ősszel vagy télen véget ér, és nem fog állandósulni.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon leginkább az Alföld van aszálynak kitéve, és ott a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak is. Sajnos a mostani időjárási helyzet is jó példa erre. A 20. században gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, melyek a jövőben, különösen nyáron sokkal rendszeresebbé válnak. A hazánkban időnként fellépő csapadékhiány és szárazság hozzátartozik Magyarország klímájához, ugyanakkor az elmúlt évtizedek intenzív melegedése során, jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám pedig erősíti és súlyosbítja az aszályhajlamot. A Kárpát-medencében egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek a szélsőséges időjárással kapcsolatos kockázatok, ilyenek többek között a hőhullámok, az áradások és a súlyos, extrém aszályok.

Mit tehetünk a magyar mezőgazdaság jövőjéért?

A jövő szélsőségeire már most fel kell készülniük a döntéshozóknak, a sérülékeny és érzékeny ágazatok résztvevőinek. Az Orbán-kormány gyorsan reagált a mostani helyzetre, a gazdák a károk enyhítésére jelentős segítséget kapnak. A kabinet és az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket ebben a rendkívüli helyzetben. Ötpontos intézkedési tervre tett javaslatot az aszályveszély miatt nemrég megalakult Operatív Törzs. Javaslatuk szerint a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keretet nyitnak, a kormány hitelmoratóriumot rendel el 2022 szeptemberétől 2023 év végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszköz hiteleire. Ezen felül a termelők újból benyújthatják rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket, illetve felgyorsítják a biztosítók az aszálykárok felmérésére és az aszálykárokra megítélt összegek kifizetésére vonatkozó eljárását.

Emellett két nagyon fontos adottsága van az hazánknak: az egyik az, hogy Magyarországnak világviszonylatban is egyedülálló növényi génbankja van, egy világon egyedülálló génbankrendszer, és folyamatosan tudunk nemesíteni és fejleszteni a változó klímához, illetve időjáráshoz alkalmazkodó vetőmagokat. A másik pedig egy feladat: Magyarországnak meg kell fognia a lehullott csapadékot, mivel nedves időszakokban a csapadék nagy része átfolyik az országon. Ezt a 30-40 éves elmaradást minél hamarabb meg kell oldani.

Címlapkép: Getty Images / Cikk forrása: agrarszektor.hu

Ezek érdekelhetnek még

2022. Szeptember 29. 16:20, csütörtök | Helyi

Anyakönyvi hírek

Az alábbiakban legfrissebb anyakönyvi híreinket olvashatják.

2022. Szeptember 29. 11:28, csütörtök | Helyi

Bizakodva tekintünk a jövőbe - elkészült a Fürdőszálló és környékének újjáépítési terve

Kedves Félegyháziak!

2022. Szeptember 28. 09:53, szerda | Helyi

Az egész országban megszűnt a tűzgyújtási tilalom

Az eddig lehullott, valamint az elkövetkező napokban várható csapadékmennyiséget figyelembe véve a hatóság 2022. szeptember 28-tól feloldja a tűzgyújtási tilalmat a még korlátozással érintett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében.

2022. Szeptember 28. 09:44, szerda | Helyi

Emlékezzünk együtt az Aradi vértanúkra

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata tisztelettel meghív mindenkit október 6-án, csütörtökön 15 órára, az Aradi vértanúk tiszteletére rendezett városi megemlékezésre és koszorúzásra.