Köztudott, hogy a túlzott cukorfogyasztásnak az egész anyagcserére vonatkozó következményei vannak, mindamellett hizlal, károsítja a vese szűrőrendszerét és emeli a vér inzulinszintjét.
Fontos tudnunk azt is, hogy a „cukor” megnevezés alatt nem csak a kristálycukor értendő. Sokan tévesen azt hiszik a barna cukor vagy a méz kevésbé kalóriadús.

Vajon melyek az egyes édesítőszerek előnyei és hátrányai?

Kristálycukor
A szacharóz néven is ismert cukorfajta gyümölcscukorból és szőlőcukorból áll, amelyet nálunk elsősorban cukorrépából állítanak elő, a trópusi országokban pedig cukornádból.
Tévedés, hogy csak a fehér, kristályos szerkezetű cukorfajta nevezhető szacharóznak, hiszen a porcukor, a nádcukor, a barna cukor, a kandiscukor is ide tartozik.

Szőlőcukor
Természetes formájában a gyümölcsökből és a mézből származik ez a cukorfajta, amely burgonya- vagy kukoricakeményítőből is kinyerhető. A glükóz (dextróz) néven is ismert cukrot testünk legfontosabb energiaszállítója.
Agyunk sejtjei és a vörösvértestek is a szőlőcukorból nyerik az energiájukat. Mivel ennek előállítására szervezetünk is képes, ezt az anyagot nem feltétlenül kell állandó szőlőcukor szopogatással bevinnünk.
A szőlőcukor gyors felszívódásából adódóan hirtelen megnöveli a vércukor- és inzulinszintet, ezáltal sportolóknak, gyerekeknek és szívbetegeknek különösen ajánlott.
Figyelnünk kell azonban arra is, hogy a megemelkedett vércukorszint gyorsan le is csökken, és ezt azonnal éhségérzet követi.

Gyümölcscukor
Ez a legédesebb cukorfajta, amelyről elterjedt, hogy sokkal egészségesebb a kristálycukornál. Ez azonban így nem feltétlenül igaz.
Előnye, hogy mivel fogyasztásakor az anyagcseréhez nincs szükség közvetlenül inzulinra, kiválóan alkalmas diabetikus termékek előállításához. Viszont a szénhidráton kívül nincs benne tápanyag, így akár üres kalóriának is nevezhetjük.

Tejcukor
A tejcukor (laktóz) tejben, tejtermékekben fordul elő, iparilag a tejsavóból állítják elő.
A lakosság 10-20 százalékának azonban problémát okoz a tejcukor megemésztése, így óvatosnak kell lenni, hiszen a tejcukor ideális hordozóanyaga az aromáknak, édesítőszereknek és ízfokozóknak. Előfordulhat tehát húsárukban, szószokban, pizzákban, instant levesekben, gyermekételekben és diétás élelmiszerekben is.

Malátacukor
A karamelles ízű malátacukor (maltóz) kevésbé édes, mint a kristálycukor, de talán éppen ezért még töményen sem tűnik kellemetlennek.
A keményítők lebontásakor keletkező anyagot a szervezet lassan bontja le, éppen ezért fogyasztása után még sokáig nem leszünk éhesek.
Maltózzal édesítik többek közt a péktermékeket, az italokat és a gyermekélelmiszereket.

Méz
A méz energiatartalma csak egy kicsit alacsonyabb, mint cukoré (kb. 320 Kcal/100g), ám rengeteg ásványi anyagot tartalmaz, úgy, mint kalcium, kálium, vas, mangán, C-vitamin, biotin és pantoténsav tartalma is igen magas.
Aki nem szeretne hízni, csak mértékkel fogyassza.

Mivel válthatjuk ki a cukrot?
Kétféle anyaggal lehet a cukrot kiváltani: a cukorpótlókkal és az édesítőszerekkel. Az előbbiekre jellemző, hogy az ízen kívül a térfogatukban is hasonlítanak a cukorra, tehát jellemzően por állagúak.
A mesterséges édesítőszerek másik csoportja az energiát nem szolgáltató termékek, amelyek ma már nagy választékban elérhetők.

Szacharin
A kesernyés mellékízű, a cukornál kétszázszor édesebb anyagból a megengedett mennyiség 2,5 mg/testsúlykg.

Ciklamát
A szintetikus fehér port harmincszor édesebb a szacharóznál, és az USA egyes államaiban be van tiltva. Az EU-ban a napi megengedett mennyiség 7 mg/testsúlykg.

Aszpartam
Pozitívuma, hogy nincs kesernyés mellékíze, viszont melegítés hatására elveszti édességét. A napi megengedett mennyisége 40 mg/testsúlykg.

Aceszulfám-K
A szacharinnál kétszázszor édesebb anyag a szervezetben nem bomlik le, változatlan formában távozik, viszont ez is teljesen mesterséges édesítőszer. Megengedett mennyiség naponta 9 mg/testsúlykg.

Szorbit, maltit, mannit
Mindhárom anyag cukoralkohol, amelyet keményítő erjesztésével állítanak elő. Egyik sem annyira édes, mint a cukor, viszont jóval kevesebb az energiatartalmuk. Mivel lebontásukhoz nem szükséges inzulin, cukorbetegek is fogyaszthatják, viszont túlzott mennyiségben hasmenést, bélmorgást, puffadást okozhatnak.

Melyiket fogyasszuk?
Köztudott, hogy a túlzott cukorfogyasztás amellett, hogy hizlal, károsítja a vese szűrőrendszerét, emeli a vér inzulinszintjét, és tulajdonképpen az egész anyagcserére vonatkozó következményei vannak.
A mesterséges édesítőknek lehet keserű mellékíze, allergiás reakciókat, puffadást válthatnak ki, és bár eddig még nem igazolták, sokan rákkeltő hatást is tulajdonítanak nekik.
A Stevia nevű édes növénynek talán a legkevesebb a mellékhatása, a legjobb azonban, ha semmiféle édesítőből, cukorból nem használunk túl sokat és hagyjuk a természetes ízeket érvényesülni.