Vannak-e megfelelő módszerek és gyakorlatok a családi élet és karrier összeegyeztetésére, és mit tehet egy program azért, hogy a munkáltató és a munka világába visszatérő édesanyák egymásra találjanak? Dr. Bárdos Krisztina, az Iparfejlesztési Közalapítvány ügyvezető igazgatója, Kálmán Edina, a projekt ötletgazdája és Németh Sarolta, a projekt kommunikációs vezetője voltak a Rádió Orient vendégei.

A kisgyermek melletti munkavállalás nehéz helyzetet jelent mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak, ezt azonban odafigyeléssel és célzott fejlesztéssel meg lehetne oldani - fejti ki Kálmán Edina. Magyarországon a dolgozók kilencven százalékának nincs lehetősége atipikus munkavégzésre, míg Hollandiában az emberek kétharmada dolgozik így, az EU huszonhét országának teljes lakosságára vetítve pedig az atipikus munkavégzés aránya a dolgozók számának egyharmada.

Magyarország jelentősen elmaradott ezen a téren: az anyák többsége általában a harmadik év után megy vissza dolgozni, az édesapák pedig a legritkább esetben maradnak otthon a gyermekekkel. Ha több gyermek születik, az otthon töltött idő a három év sokszorosára is nőhet, és minél hosszabb időt tölt otthon az édesanya, annál nehezebb visszatérnie, hiszen az évek múlásával csökken a munkatapasztalat a karrierépítés lehetősége.

Míg az édesanyák félnek az indok nélküli elbocsátástól, nincs lehetőségük a megfelelő gyermekfelügyeletre, kevés a bölcsődei férőhely, nincsenek megfelelő információik, addig a cégeknél a jó gyakorlatok ismerete és a megfelelő tapasztalat hiányzik: a vállalatok leginkább attól félnek, hogy a kisgyermekes szülők nem tudják megfelelő kiszámíthatósággal ellátni a munkájukat. A magyarországi munkaadók még mindig a rendelkezésre állást, a fizikai jelenlétet tartják a legfontosabbnak. Kevés cég ismeri fel, hogy a kisgyermekes a szülők jobbak a multitasking-ban, a figyelem megosztásában, a hatékony időkezelelésben, és megfelelő bánásmód esetén nagyobb a lojalitásuk az őket foglalkoztató cégek felé.

A két éves „Munka kisgyermekkel” program olyan hosszú távú, egyénre szabott megoldásokat keres mind a munkavállalók, mind a cégek számára, amelyek hozzájárulnak a munka és a magánélet összeegyeztethetőségének kialakításához. A program a résztvevőknek ingyenes képzéseket és személyiségfejlesztő tréningeket, illetve gyerekfelügyeletet biztosít, ezen kívül online adatbázis és rendezvények segítségével segíti a munkavállalók és a munkaadók egymásra találását. A program alapját egy reprezentatív, céges és szülői oldalt párhuzamosan lekérdező kutatás képezi; maga a modellkísérlet pedig azt mutatja meg, hogy milyen beavatkozásokat lehet és érdemes egy ösztönző rendszer részévé tenni, és szélesebb körben ajánlani.

A projekt 2012 májusában indult, a magánszemélyek jelentkezése és kiválasztása már befejeződött. Nagy volt az érdeklődés, több mint kilencszázan regisztráltak a honlapon, majdnem négyszázan töltötték ki a www.munkakisgyermekkel.hu honlapon megadott online kérdőívet – a kitöltők közül az Iparfejleztési Közalapítvány konzorciumi partneri – a Victum Képzési központ és az Artima Kft. – szakmai módszertani szempontok alapján, a kutatás klasztereredményeinek megfelelően kétszáz szülőt válogattak ki.

A munkáltatók idén még jelentkezhetnek a programra; a MuKi a közigazgatás „szereplői” számátóra is nyilva áll. A tréningek és a képzések tekintetében még tizenöt betöltetlen hely van cégek számára a programban; a családbarát adatbázis, és a rendezvényeken való megjelenés pedig a program egésze során az érdeklődők rendelkezésére áll. A MuKi 2014. közepéig a szolgáltatások és az adatbázis segítségével legalább száz hat hónapnál hosszabb idejű foglalkoztatás közvetítését szeretné megvalósítani-hangsúlyozták a Rádió Orient vendégei.

A programnak nem az a célja, hogy eldöntse, mi a jobb: visszatérni a munka világába, vagy otthon maradni a gyermekekkel; a „Munka kisgyermekkel” a szabad választás lehetőségét szeretné hangsúlyozni – vallja Dr. Bárdos Krisztina. Ahány ország, annyiféle megoldás létezik, mert a családtámogatási rendszerek és a cégek hozzáállása területenként változó. Magyarországon a magyar családmodellnek megfelelő praktikus gyakorlatot kell megvalósítani, és felhívni a figyelmet a két oldal közötti párbeszéd kialakításának fontosságára.