Genetika? Ez az egyik ok, amiért kialakul valakinél az aranyér. Azonban a külső hatások és az életmódunk legalább ugyanolyan nagy szerepet játszik abban, hogy megjelennek-e a kellemetlen tünetek.

Az elmúlt néhány évtizedben bizonyos betegségek előfordulása a korábbiak sokszorosára növekedett, különösen a városi lakosság körében. Ezen betegségek kialakulásában elsősorban a nem megfelelő életmód játszik szerepet. A mozgásszegény életvitel, a stressz, a tápanyagokban és élelmi rostokban szegény, zsírokban és finomított cukrokban gazdag étrend, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás a legfontosabb tényezők. Ezeket a betegségeket összefoglaló néven civilizációs betegségeknek nevezzük, és a szakemberek szerint ezek közé tartoznak bizonyos daganatos megbetegedések (például vastagbélrák), a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a különféle ízületi bántalmak, a csontritkulás, az alvászavarok, a pánikbetegség és a depresszió is.

Kellemetlen örökség
Az aranyér tulajdonképpen nem más, mint a végbélnyílás körül - a végbél legalsó szakaszának falában - elhelyezkedő vénák (visszerek) kitágulása, begyulladása, sérülése, esetleg kifekélyesedése.

A végbélnyílás körüli visszerek kitágulását okozhatja alkati sajátosság, például öröklött kötőszöveti gyengeség is, de a hátterében az esetek többségében bizony az életmóddal összefüggő okok állnak. Ilyen például a tartós vagy gyakori székrekedés: a rostszegény táplálkozás következében kisebb mennyiségű széklet gyűlik össze, amely ritkábban (esetenként hetente csak egy-két alkalommal) kerül ürítésre, a pangás során pedig a víztartalma a bélrendszer alsó szakaszán felszívódik, a bélsár keménnyé válik és nagyon nehéz tőle megszabadulni. Az erőlködés során a sűrű széklet könnyen okozhat sérüléseket a kitágult erek falán, ekkor jelenik meg a jellegzetes aranyeres vérzés.

Szintén a civilizált életforma része az, hogy aránytalanul sok időt töltünk ülve, akár munkával, akár szórakozással, például tévézés közben. A mozgáshiány, az edzetlenség és a túlsúly is a modern élet sajnálatos velejárója, ami kiválthat sokféle problémát, többek között aranyeres panaszokat is. Ha nem mozgunk, akkor a vénákban besűrűsödik, pang a vér, az erek fala elveszíti rugalmasságát, így könnyebben jön létre a visszértágulat. Az ülés során pedig éppen a veszélyeztetett zónában lévő, keresztcsonti területen található erekre nehezedik a kelleténél nagyobb nyomás.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Ha egyértelműen tudjuk, milyen életmódbeli tényezők járulnak hozzá az aranyér kialakulásához, akkor viszonylag egyszerűen azt is meg tudjuk fejteni, hogy mit kell tennünk azért, hogy a betegség megjelenését elkerüljük, vagy legalábbis késleltessük.

Táplálkozzunk egészségesebben: együnk rostokban gazdag, friss zöldségeket és gyümölcsöket, teljes kiőrlésű péksüteményeket, igyunk elegendő folyadékot (ez naponta 2-2,5 fél liter egészséges innivalót jelent). A túlságosan cukros, illetve zsírban dús fogásokat cseréljük le, vagy legalábbis ne ezek tegyék ki az étrendünk nagy részét.

Végezzünk naponta legalább félórányi, a vérkeringést felpezsdítő testmozgást: természetesen nem megerőltető edzésekre gondolunk, hanem sétára, kocogásra, úszásra vagy könnyed tornára.

Már kisgyermekkorban érdemes a helyes életmód elsajátításával foglalkozni, különösen azon szülők gyermekeinél, akiknek aranyerük van, hiszen a betegség öröklődhet. Figyeljünk oda gyermekünk étkezésére: a rendszeres és egészséges táplálkozás elengedhetetlen a megfelelő bélműködéshez és székletürítéshez, mint ahogy az is, hogy a gyerekek eleget szaladgáljanak, mozogjanak.