Vannak, akik egyértelműen ellenzik, mások dicshimnuszokat zengedeznek róla. A babaúszás legfontosabb előnye, hogy ideális családi programot jelent, ahol a szülők vizes közegben foglalkoznak, játszanak gyermekükkel. A baba intenzíven mozog a vízben, és olyan gyakorlatokat végez, melyek - néhány szakember szerint - stimulálják az idegsejtek működését, így a babaúszáson résztvevő kisbabák szerintük hamarabb érik el a mozgásfejlődés egyes stádiumait (ülés, forgás, járás), mint kortársaik.

A csecsemőkori úszást ellenző gyermekorvosok szerint viszont mindennek megvan a maga ideje, és nem jó, ha a testi, fizikai fejlődésbe ilyen módszerekkel beleavatkoznak. Sőt, mostanában egyre többet hallani arról, hogy a babaúszás során elsajátított mozdulatokat a gyermek később egyáltalán nem tudja hasznosítani, és csak felesleges terhet jelent számára.

Néhány helyen létezik olyan továbbfejlesztett változata is a babaúszásnak, mely kimondottan jótékony hatású dongaláb, csípőficam és születési sérülés esetén. Valószínűleg az arany középúton van a hangsúly. Ha kedvünk van hozzá, és a baba is élvezi, vegyünk részt a tanfolyamon, ahol közösen "sportolhatunk", jól érezhetjük magunkat, és értékes időt tölthetünk együtt. A babaúszás erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, mélyíti a bizalmat. Ne várjunk csodát! Ne olyan céllal járunk az uszodába, hogy a baba testi és szellemi fejlődését felgyorsítsuk, mert könnyen csalódhatunk. A teljesítménykényszer már ilyen fiatal korban is árt. Ne hasonlítgassuk másokhoz gyermekünket. Honnan tudhatnánk előre, hogy kisbabánk mikor jut vagy jutna el a fejlődés bizonyos stádiumaira önmagától, külső "segítség" nélkül? Ami tény: a babaúszás a mozgás többi formájához hasonlóan erősíti az izmokat, ízületeket, edzi a légzőrendszert és a keringést, segíti a koordináció fejlődését. A rendszeresen „úsztatott” babák étvágya nő, alvásuk nyugodtabbá, mélyebbé válik, immunrendszerük erősödik, testük megtanul alkalmazkodni a hőmérsékletváltozásokhoz.

A szülők többsége tart tőle

A legtöbbena fertőzésektől félnek, annak ellenére, hogy igen ritkán fordulnak elő. Ilyen szempontból a termálvizes medencék a legveszélyesebbek. A medencék vizét szinte mindenhol kellően fertőtlenítik és forgatják, ám nem lehet kiküszöbölni, hogy az oktatás során gyermekünk más babáktól vagy azok szüleitől mégis elkapjon valamilyen légúti- vagy bőrfertőzést. Sajnos viszonylag gyakran előfordul, hogy a csecsemő megfázik az öltözőben, a túl hideg vízben, vagy a hazafelé vezető úton. A hallójárat- és középfülgyulladás gyakori a babaúszásra járó csecsemők között, így érthető, hogy a fül-orr-gégészek élesen ellenzik ezt a „babaprogramot”.

Ha az érveket és ellenérveket mérlegelve úgy döntünk, hogy szívesen vinnénk babaúszásra gyermekünket, érdemes időben felkeresni a legközelebbi uszodát, ahol tanfolyamot tartanak. Hiszen a csecsemők csupán 5-6 hónapos korukig rendelkeznek azzal a bizonyos búvárreflexszel, ami megakadályozza, hogy a légutakba víz juthasson: ahogy a baba arcát víz éri, automatikusan elkezdi orrán kifelé fújni a levegőt, száját és a gégét fedő porcot pedig bezárja.

Előfordulhat, hogy a kicsi ennek ellenére vizet nyel, vagy félrenyel, ezért a szülő egy pillanatra sem hagyhatja magára csecsemőjét. Végig fognia kell a babát, és mindig résen kell lennie. Három hónapos kor előtt a kisbaba immunrendszere még nem elég erős, ezért ennél korábban ne vigyük babaúszásra. Viszont már ilyenkor is lehet otthon, a nagy fürdőkádban „gyakorolni”, és fokozatosan hozzászoktatni a csecsemőt a sok vízhez és a 29-31 °C-os hőmérséklethez. Egyes oktatók szívesen elmennek a családhoz is, és megmutatják a fő mozdulatokat, játékos gyakorlatokat.

Mire lesz szükségünk? Mit vigyünk magunkkal?

Érdemes a beiratkozás előtt találkozunk a tanfolyam vezetőjével, beszélgetünk vele a programról, a használt segédeszközökről (labda, úszólap, stb). Nézzük meg a helyszínt is, tájékozódjunk a víz hőmérsékletéről (ha túl meleg, nagyobb a fertőzésveszély), valamint arról, hogy van-e szoptatási lehetőség. Fontos a rendszeresség: ha elkezdtük a tanfolyamot, érdemes heti egy alkalommal elmenni. Szükségünk lesz a szokásos fürdő-felszerelésre: papucsra, törölközőre, fürdőruhára. A babának vigyünk úszópelenkát (legalább kettőt, hogy cserélni tudjuk), úszónadrágot, törölközőt, és enni-innivalót, mert a lubickolás után azonnal éhes lesz. Szoptatós anyukáknak nem ajánlott belemenniük a hideg vízbe, mert az tejtermelés-csökkenést okozhat. Ilyenkor a mama inkább a medence széléről figyelje az apuka és gyermeke közös pancsolását.