Az új lehetőségek azonban újfajta kockázatokat is rejtenek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, hogy elkerüljük az internetes élelmiszer-vásárlás veszélyeit.

A Nébih az általános tudnivalók mellett kiemelten foglalkozik az élelmiszereknél kötelezően feltüntetendő adatokkal. Sokan nincsenek ugyanis tisztában azzal, hogy a webáruházak is kötelesek valamennyi, a termékkel kapcsolatos legfontosabb azonosító adatot közzétenni. A termék neve, lejárati ideje, nettó tömege és összetevői mellett például az allergénekről, illetve a különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételekről is tájékoztatni kell a vásárlót.

Fontos, hogy alaposan ellenőrizzük a választott webáruházat. Nézzük meg, hogy az impresszumban megtalálható-e a cég pontos címe (a postafiók önmagában nem elegendő), telefonszáma, illetve valamilyen egyéb kapcsolattartási lehetőség. A vállalkozónak tájékoztatnia kell a vásárlót a székhelyéről, valamint a panaszkezelés módjáról is.

Attól, hogy egy weboldal „.hu”-ra végződik még nem biztos, hogy a vállalkozás is magyar. Külföldi (EU-n kívüli) székhelyű szolgáltatók esetében különösen körültekintőnek kell lenni, mivel a jogszabályi előírások eltérőek lehetnek. A Nébih – kockázatbecslés és bejelentés alapján – rendszeresen végez ellenőrzéseket, az élelmiszer-értékesítéssel foglalkozó webáruházak száma azonban rendkívül magas. Különösen nagy a kockázat a külföldről közvetlenül házhoz rendelt áruk esetében, hisz ott a termék egyből a vásárlóhoz kerül.

Ha magyar vállalkozástól rendelünk élelmiszert, ellenőrizzük, hogy rendelkezik-e FELIR-számmal. A hazai cégeknek biztosítaniuk kell a 14 napon belüli indoklás nélküli elállási jogot. Élelmiszerek esetében – például gyorsan romló termékeknél – azonban ezt nem mindig tudjuk érvényesíteni, ezért fontos, hogy már az áru átvételkor legyünk körültekintőek. Ellenőrizzük például, hogy a kiszállított élelmiszer hőmérséklete megfelelő-e: a fagyasztott termék nincs-e kiolvadva stb. Nézzük meg a termék fogyaszthatósági/minőségmegőrzési idejét, hogy a csomagolása zárt, sértetlen-e, vagy állati eredetű élelmiszer esetében szerepel-e a jelölésen az ún. „ovális jel”.