Az epilepszia – régiesen „frász” – olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, amikor az idegsejtek az agykéregben vagy annak egy részében egyszerre sülnek ki, és változatos – többnyire görccsel járó – tünetegyüttest hoznak létre.

Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (SZTE ÁOK) adjunktusa hosszú évek óta kutatja az epilepsziát. Ő és hat kollégája jegyzi azt a cikket, amelyet egy neves idegtudományi szaklap közölt a betegségről – számolt be az egyetem honlapja.

Az epilepszia egyes típusainak gyógyszeres kezelése nem lehetséges. Erre a súlyos egészségügyi problémára találtak magyarázatot és egy lehetséges megoldást az SZTE ÁOK kutatói.

„Az epilepszia 60–70 millió embert érint a világon, ez a betegség a gyógyszeripar számára csak az Európai Unióban húszmilliárd eurós piacot jelent, miközben a betegek harmadánál hatástalanok a gyógyszerek.
Az ilyen gyógyszerrezisztens esetekre fejlesztett klinikai agyingerlő eszközök hatásossága, sajnos – minden erőfeszítés ellenére – csak 50 százalék körüli” – tájékoztatott Berényi Antal.

A szegedi kutatók kísérleteinek eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy szemléletváltásra van szükség az epilepszia kezelésében. Az egyes rohamok különböznek, és jelenleg nincs olyan eszköz, amely képes megvizsgálni az éppen induló epilepsziás roham jellemzőit, majd ezekhez igazítani a terápiát.

A kutatók először bebizonyították azt, hogy az epilepsziában mennyire fontos a személyre és rohamra szabott ingerlés. Az SZTE kutatócsoportja vizsgálatokkal igazolta: nincs két egyforma epilepsziás roham. Egy epilepsziás beteg két különböző időpontban lezajló rosszulléte ugyanúgy eltér egymástól, mint ahogy egyetlen görcsös roham is különböző fázisokból áll az agyi aktivitás szempontjából.

A kutatók már korábban kidolgoztak egy agyi defibrillátort, ami a sokak által ismert szívritmus-szabályozóhoz, vagyis a pacemakerhez hasonlóan működik.
A Berényi Antal ötlete nyomán elkezdődött fejlesztési folyamat eredményeként elkészült az agyi defibrillátor, egy tenyérnyi nagyságú eszköz, amiből kiindulnak a koponyacsontra vagy a bőrre helyezhető elektródák. A Berényi-féle kutatócsoport, most arra adott egy lehetséges választ, hogy a gépet miként kell beállítani ahhoz, hogy a leghatékonyabb legyen a felhasználása az agy működését is romboló görcsrohamok megállítására.

A fejlesztésre alapított magyar startup cég mérnökei Budapesten, a kutatók a szegedi egyetemen dolgoznak. Mostani eredményeik ennek az eszköznek a használatát készítik elő.

Az öt év kutatómunkát és a több mint százoldalas tanulmányt sűrítették a szegedi kutatók olyan kézirattá, amelyet közlésre méltónak minősített a 144. évfolyamánál tartó Brain oxfordi folyóirat. Az epilepszia tüneti kezelését, a rohamok leállítását segíti a most közölt eredmény. Azonban a betegség kialakulásával és előre jelezhetőségével kapcsolatban sok még a megoldatlan rejtély. Az SZTE kutatóorvosa és nemzetközi csapata az epilepszia mint probléma megértéséhez hozzájáruló újabb kérdések megválaszolása felé fordul a jövőben.

A kutatást az Élvonal pályázati támogatás is segítette. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatása a kiváló, a nemzetközi tudományos világ élmezőnyébe tartozó, Magyarországon dolgozó kutatók számára nyújt jelentős támogatást.

A címlapfotó illusztráció.