Ám a szülők nagy része csak kapkod, ha segíteni kellene. A baleseti statisztikák szerint az otthon kifejezetten veszélyes terep. 2013-ban például 1760-an haltak meg háztartási balesetben, háromszor többen, mint a közutakon. A felnőtt lakosság 80 százaléka ugyan tanult valamilyen elsősegélyt, de akkor mégis miért a pánik az első, ha baj van? Nem merünk, vagy nem tudunk segíteni?

A statisztikák szerint az emberek többsége nem mer semmit tenni, ha baj van: hat emberből öt inkább a telefonját veszi elő, vagy másokat kér meg, hogy segítsenek. Csupán egyetlen ember próbálkozik meg elsősegélynyújtással.

Pedig ma már több helyen is részt vehetünk elsősegélynyújtó-tanfolyamon: a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központban immár évek óta szervezik az elsősegély oktatását.

Koros Eszter, a központ munkatársa a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: a tanfolyam ötletét a családjában élő kisgyermekek adták, és miután elgondolkodott, meglenne-e a lélekjelenléte baj esetén, eldöntötte, oktatást indít kisgyermekeseknek. Végeztek egy elsődleges felmérést az igényekre vonatkozóan, és kiderült: nagy érdeklődésre tart számot a tanfolyam, amelynek első óráján már össze is jött a maximális résztvevői létszám.

Dr. Krivácsi Péter gyermekgyógyász pedig 2004-ben indította el a Léghajó programot, amelynek keretein belül immár 300 anyuka és apuka tanulta meg az alapvető elsősegély-nyújtási fogásokat.

A szakember a műsorban arról is beszélt, hogy amit ösztönösen teszünk, vagy tennénk, az bizony nem mindig jó.

Légúti idegen test eltávolítása esetén például nagyon fontos, hogy a gyermek hátát kell ütni, csecsemőnél a mellkasát lökni, egy évesnél nagyobb gyereknél hasi lökéseket kell alkalmazni, ezt tanítják a tanfolyamon is – húzta alá Dr. Krivácsi Péter.

Évente több mint százan halnak meg félrenyeléstől: gyermekkorban ez gyakori, főleg 5 éves életkor alatt – mondta a szakember.

Dr. Fritusz Gábor, a Magyar Újraélesztési Társaság vezető oktatója a műsorban kiemelte: ilyen esetekben a kezünket tartsuk a gerinccel párhuzamosan és jókora ütést fejtsünk ki a két lapocka közé.

Minden élethelyzetben jó, ha tisztában vagyunk a lehetséges veszélyekkel, amelyekkel szembe kell nézni. Éppen ezért fontos a megelőzés, amely felnőtt korra is igaz. 25-65 év között a vezető halálok a hirtelen szívhalál, amelyet fel kell tudni ismerni, tudni kell hívni a mentőszolgálatot, és míg kiér, addig mindent meg kell tenni, például a mellkaskompressziót és lélegeztetést – fűzte hozzá.

De mit tegyünk, ha eszméletlen beteghez kellene hívni a segítséget?

Az alapvető életjelenségek megvizsgálása után, ha a beteg ha nem reagál, akkor egyértelműen eszméletlen. Ilyenkor hajtsuk hátra a fejét, emeljük meg az állát és vizsgáljuk meg, normális-e a légzése. Ha nem, akkor feltételezhető, hogy keringése sincs, ekkor hívni kell a mentőszolgálatot. Amennyiben nem arról van szó, hogy baleset történt, akkor hátra lehet hajtani a beteg fejét és szabadok lesznek a légutak. Így látható, hogy 10 másodperc alatt van-e legalább 2 normális légvétele – magyarázta Dr. Fritusz Gábor.

Ma már néhány órás tanfolyamon is elsajátíthatjuk a leglényegesebb alapokat az elsősegélynyújtás területén, de sok információt lehet az interneten is megtalálni: az http://elsősegély.hu-n, illetve az http://ujraelesztesmindenkinek.hu-n sok szakmai anyag áll a rendelkezésre.