Ez mindenképpen ünneplésre méltó eredmény, azonban azt is tudnunk kell, hogy az élettartam növekedése jelentős hosszú távú gazdasági következményekkel jár, és sok társadalom elöregedése rekordsebességgel zajlik.

Tavaly az OECD arra figyelmeztetett, hogy a világ eddig soha nem látott mértékben idősödik el, és ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a globális gazdasági növekedés éves átlagos üteme a jelenlegi évtized 3,6 százalékos szintjéről a 2050 és 2060 közötti évtizedben mintegy 2,4 százalékos szintre csökken.
A demográfusok a 65 éven felüli népesség aránya alapján az országokat négy kategóriába – fiatal (a 65 évesek és azon felüliek aránya kevesebb, mint 7 százalék), idősödő (7–13 százalék), elöregedett (14–20 százalék), túlöregedett (több mint 21 százalék) – osztják. Jelenleg csak három ország – Németország, Olaszország és Japán – számít túlöregedett társadalomnak, ahol 21, 22, illetve 26 százalék a 65 éven felüli népesség aránya. A következő öt évben várhatóan Bulgária, Finnország, Görögország és Portugália csatlakozik ehhez a körhöz. A következő évtizedben Európa tovább öregedik, és valószínűleg további 17 európai ország, köztük Ausztria, Franciaország, Svédország és az Egyesült Királyság válik túlöregedetté.

Ebben az időszakban a társadalmak gyors elöregedésének kihívásai főként a fejlett országokat érintik. 2040-re azonban mintegy 55 ország küzd majd azzal a problémával, hogy kezelje az elöregedő népesség okozta helyzetet. Olyan országok kerülnek a túlöregedett országok közé, mint az egyesült Államok, Kína, Szingapúr és Thaiföld. A jelenséget még jelentősebbé teszi, hogy a folyamat milyen gyors ütemben zajlik le. Franciaország 1850-ben vált fiatal országból öregedővé, további 130 évbe telt, amíg 1980-ban elöregedett lett, túlöregedetté pedig várhatóan 2023-ban válik.

Sok éven át Japánt tartották a leggyorsabban öregedő társadalomnak a világon. Az 1960-as évek elején a G7-országok között még a legfiatalabb népességű országnak számított, majd 2008-ra a világ legöregebb államává vált. Ha az előrejelzések valóban beigazolódnak, akkor néhány ország egy évtizeddel rövidebb idő alatt hasonló átalakuláson esik majd át. Valójában jelenleg a világ leggyorsabban öregedő országa Dél-Korea, amely 1999-ben vált elöregedővé. Várhatóan 2017-ben lesz elöregedett, 2027-ben pedig túlöregedett ország. Más szóval kevesebb mint három évtized alatt esik át azon az átalakuláson, amely Franciaország esetében csaknem 175 éven át tart majd.

Irán – amely még mindig a fiatal országok közé tartozik – szintén versenyben áll azért, hogy a leggyorsabban elöregedő ország címét megszerezze. Az elöregedés a várható élettartam növekedésének és a csökkendő termékenységi rátának az eredménye. A termékenységi ráta csökkenésének üteme világszerte drámainak tekinthető, Iránban azonban elképesztő gyorsasággal zajlott ez a folyamat: egy nőre még hét gyerek jutott 1984-ben, 2006-ra viszont ez az a szám 1,9-re csökkent. Irán várhatóan 2020-ig még fiatal országnak számít, azt követően azonban kevesebb mint 30 év alatt túlöregedett országgá válhat.

Bármilyen káros gazdasági hatása is van az elöregedésnek, fontos átgondolni, hogy e jelenséghez képest milyen más alternatívákat lehet szembeállítani. Olyan országok, mint Sierra Leone, Lesotho, Közép-afrikai Köztársaság és Zimbabwe, tartoznak azon államok közé, ahol a világon a legalacsonyabb a várható élettartam. Sok probléma – éhezés, korrupció, fegyveres konfliktusok, a tiszta vízhez és az oktatáshoz való hozzáférés hiánya, valamint az AIDS és az ebola – sújtja ezen országokat, azonban a társadalmuk gyors elöregedése nem tartozik közéjük. A gyorsan elöregedő népesség problémaként merülhet fel, összességében azonban mégis az mondható, hogy ez olyan nehézség, amelynek sok előnye van.