A rendezvény délelőtt ereklyés zászlófelvonással kezdődött a Városháza előtt, melyhez Kollár László önkormányzati képviselő, egy erre az alkalomra készített országzászlót ajándékozott.

Délután a Miasszonyunk szobránál, az Ótemplom mellett folytatódott, a koszorúzással egybekötött megemlékezés, ahol a megjelenteket Görög Anita oktatási és közművelődési referens köszöntötte, majd Seregély Csilla énekes, és Gombás Bende, a Kiskun Múzeum munkatársának műsora következett.

- Nem lehet szavakba foglalni azt a kárt, amit az I. világháborút lezáró békediktátumokkal Magyarországnak okoztak a győztes hatalmak. Az Antant szövetségesek már 1918 nyarán döntöttek Ausztria-Magyarország felosztásáról.
E szerint olyan tisztán magyarlakta területeink vesztek oda, mint Csallóköz, Mátyusföld, a Dunamente, Nógrád, Gömör és Felső-Bodrogköz, délen a Drávaköz, Bácska és Észak-Bánát magyar többségű részei. Az utódállamok fennhatósága alá 3 727 205 magyar került, azaz minden harmadik magyar embert idegen uralom alá kényszerítettek. Az élelemtermelő termőterületeink 60%-a, a szántóföldjeink 57%-a, legelőink 72 %-a, szőlőink 1/3-a, erdőink 85%-a mellett állatállományunk veszteségei szintén felmérhetetlenek voltak. Az 1,6 millió lóállományból maradt 850 000, 7,3 millió sertésből maradt 3,5 millió, 6,2 millió szarvasmarhából 4 millió, 6,5 millió juhállományból 1,8 millió maradt. Miután minden sóbányánk határon kívülre került, így sókitermelésünk 0 lett. Széntermelésünk 1/3-a elveszett. Vízierőműveink 90%-a, hévízforrásaink, gyógyfürdőink 70-90%-a szintén elveszett. A Magyar Királyság teljes vasúthálózatának 42,2 %-a maradt meg. Útjaink 60 %-a, vízi útjaink 65 %-a került idegen kézbe. Békekötés előtti Magyarországon 4224 gyár működött. Maradt 2075. És a gyönyörű történelmi magyar városaink: Pozsony, Kassa, Eperjes, Munkács, Szatmár, Arad, Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Szabadka, Kikinda, Eszék, Kismarton. Csak néhány a fájdalmas kulturális, történelmi veszteségeinkből – mondta beszédében Gombás Bende.

A rendezvény koszorúzással zárult, melyen a megjelentek elhelyezték a megemlékezés virágait a szobor lábánál.