Délután az Ótemplom előtt a Sarlós Boldogasszony-szobornál emlékeztek a trianoni eseményekre, és helyezte el koszorúit a városvezetés, a pártok és civil szervezetek, valamint a városlakók egy csoportja. A Móra Ferenc Gimnázium tanárai és diákjai megemlékező műsort tartottak.

Keresztes Tünde kulturális referens a koszorúzások és mécsesek elhelyezése előtt így
fogalmazott: – A győztes antant nagyhatalmak Magyarországgal, 1920. június 4-én kötötték meg a trianobi békét. Trianon, a magyarok számára az igazságtalanságot, az elkeseredettséget, és a tehetetlen szomorúságot jelképezi. A trianoni békéről elmondható, hogy egy erőszakos diktátum volt, amit egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely megtagadta mindazon elveket, amelyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területeket gyarapító országok célja, hivatalosan a nemzetei önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok
létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg. Elvették tőlünk egykoron nagy és erős országunk több mint kétharmadát, ezzel kettészakították nemzetünket.

(Hír forrása: Félegyházi Közlöny / Fotó: Fantoly Márton)