Ma (június 4-én) ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a Trianoni békediktátum aláírásának 95. évfordulójáról a Móra Ferenc Gimnáziumban.

Juhász István Petőfi-kutató, ny. tanár, városunk díszpolgára osztotta meg gondolatait a jeles alkalomra érkezőkkel.

95 évvel ezelőtt egy olyan diktátum aláírására kényszerítették a magyar kormányt, amelynél igazságtalanabbat, gyalázatosabbat nem ismer Európa. Ezer éves államisággal rendelkező országunkat szétdarabolták a győztes hatalmak. Az ország területének kétharmada, és három és félmillió magyar került idegen államok fennhatósága alá. Bányákat, vasutakat, erdőket, a történelmi időkben gyökeresedett magyar városokat szakítottak ki az ország testéből. Mátyás király szülővárosát, kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, Nagyváradot - Szent László király városát, Nagybányát, melynek regényes völgyében próbált családi otthont építeni Petőfi Sándor a szabadságharc győzelme után. Idegen országba került a magyar vértanúk városa Arad, Gyulafehérvár az Erdélyi fejedelemség fővárosa, Nagyszalonta - ahol Arany János bölcsője ringott, Zólyom vára - ahol Balassi Bálint, Sződemeter - ahol Kölcsei Ferenc, Érmindszent - ahol Ady Endre, Alsósztregova - ahol Madách Imre, Szabadka - ahol Kosztolányi Dezső született. Ez a diktátum könyörtelenül megalázta a magyar nemzetet, amely szent királyokat, tudósokat, művészeket adott Európának, a világnak, Szent Istvánt, Szent Lászlót, Eötvös Lórándot, Kőrösi Csoma Sándort, Semmelweis Ignácot, Liszt Ferencet, Petőfit, Jókait, Madáchot, és olyan államférfit – Kossuth Lajost – akinek érdeme fényesebben ragyog Napóleonénál.

A 18. században a világhírű francia társadalomfilozófus , a modern államelmélet megteremtője írta rólunk: A magyar nemzet szabadságszerető, nemes jellemű, hős, aki megérdemli a világ elismerését. Trinanonra emlékezve van valami, amire bizakodva kell tekintenünk. Hiszen a diktátum aláírása után is talpra állt nemzetünk. Az iskola és a templom segített ebben. És a megcsonkított Magyarország Babits Mihályt, Kodály Zoltánt, Bartók Bélát, Szentgyörgyi Albertet, Neumann Jánost és még annyi nagyszerű tudóst, művészt adott az emberiségnek bizonyítva, hogy a gyalázatos trianoni diktátum csak az ország területét darabolta szét, csonkította meg, de a magyar teremtő szellem ép maradt.

Az ünnepi beszédét követően városunk polgármestere Csányi József, Rosta Ferenc alpolgármester és Juhász István elhelyezték a megemlékezés virágait a trianoni emléktáblánál.