Január 22-én, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kamaratermében előadott monodrámában Fráter Erzsébet, Madách Imre feleségének történetével ismerkedhettek meg a Magyar Kultúra Napjának tiszteletére tartott rendezvény résztvevői.

T. Pataki László darabjában végre ez a csodálatos nő a Parnasszuson a Múzsák körében foglalja el az őt megillető helyet a világirodalom nagy ihletői között. Az előadás (a mi elképzelésünk szerint) abban a pillanat kezdődik és végződik, mikor a lét utolsó másodpercében lepereg az egész élet. Ennek a halálig hűséges, szerelmes, vidám asszonynak a kálváriája ez az előadás –jellemzi röviden a darabot a broadway.hu internetes portál.

A darabban Madáchné Fráter Erzsébet szerepében Horváth Fanni, Madách Imre szerepében pedig a darab rendezőjét Bregyán Péter Jászai-díjas színművészt láthattuk. Gitáron kísért a zeneszerző: Bagyinka László.

A színdarab előadása előtt Csányi József polgármester köszöntötte a megjelenteket.

„Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme.” – idézte Márai Sándor gondolatait beszédének nyitányaként a polgármester, majd örömmel tudatta a megjelentekkel, hogy Kállainé Vereb Mária könyvtárigazgató és Rosta Ferenc alpolgármester Budapesten a Magyar Kultúra Napja alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság könyvtári és levéltári főosztálya által megrendezésre kerülő díszünnepségen veszik át a 2020. évi Minősített Könyvtár címét.

- A benyújtott pályázati dokumentáció és a helyszíni vizsgálat alapján a Bács-Kiskun megyei városi könyvtárak közül elsőként a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár magas színvonalú szakmai munkáját, a könyvtár használati jog érvényesülését, valamint a könyvtárhasználói elégedettség eredményeit Minősített Könyvtári címmel ismerték el – részletezte a polgármester.

Beszédének folytatásában a Magyar Kultúra ünnepnapjának megszületéséről beszélt:
- A Magyar Kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint az akkor 33 éves Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le szatmárcsekei szoba csendjében a Himnusz kéziratát. Nemzeti imádságunk Erkel Ferenc zenéjével valódi magyar himnusszá vált. Legyünk bárhol a világon, összeköt bennünket, egyetlen magyar embert sem hagy érintetlenül. Tiszteletet adunk neki és másoktól is megköveteljük azt. A magyarság himnusza évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép közbenjáró imádsága a mi megtartó Istenünkhöz.
A magyar kultúra ékes doboza Kiskunfélegyháza. Számos olyan ősünk és jelenleg is élő polgárunk van, akik hozzátettek a magyar kultúrához és nemcsak Kiskunfélegyháza városát, vagy megyénket, hanem az országunknak a világban való elhelyezkedését is meghatározta. Olyan kulturális örökséget vihetünk és viszünk tovább Kiskunfélegyházán, amelyre büszkén tudunk megemlékezni minden évben és büszkén emelhetjük fejünket, és képviselhetjük városunkat. Ezen a szép napon meg kell köszönni azon társainknak, polgárainknak, akik részt vesznek a kulturális örökség nap, mint nap történő ápolásában. A kultúrának ugyanis ápolásra van szüksége. Ez adja nemzeti identitásunkat és azokat az értékeket, ami meghatározza azt is, hogy mi Magyarországon magyarok vagyunk. Hiszem, hogy ebben a kulturális örökségben Kiskunfélegyháza példamutató értéket képvisel Magyarországon – zárta gondolatait városunk első embere.

(Képek: Fábián Adrienn - infokiskunfelegyhaza.hu)