Városlista
2024. április 30, kedd - Katalin, Kitti

Hírek

2018. Június 27. 10:28, szerda | Helyi
Forrás: hazipatika.com

A kapzsiság terjeszti a gyilkos baktériumokat

A kapzsiság terjeszti a gyilkos baktériumokat

Több ezer tonna kolisztin forog a piacokon világszerte teljesen ellenőrizetlenül.

Az egyik utolsó igazán hatásos antibiotikumot leginkább csirketenyésztők használják a magasabb hozamok érdekében, s nem törődnek vele, hogy ez a gyakorlat az emberek egészségét veszélyezteti. A rezisztens baktériumtörzsek térnyeréséhez a kapzsiság töri az utat.

A kolisztin az egyik utolsó olyan antibiotikum, amelyet végső gyógyszerként tartanak számon különféle baktériumfertőzések ellen. A mezőgazdasági termelők azonban ipari méretekben használják, gyakran egészséges állatoknál is, hogy az állatok súlya gyorsabban gyarapodjon, illetve megelőzzék a betegségek kialakulását az üzemeikben.

Ezt az antibiotikumot azonban az utolsó védelmi vonalként használják az emberek esetében, s csak akkor vetik be, ha más gyógyszerekre nem reagál a fertőzés. A közegészségügyi szakértők pedig arra figyelmeztettek nemrégiben, hogy találtak egy kolisztinrezisztens gént, amely bizonyos fertőzéseket kezelhetetlenné tesz - írja a The Independent. Médiaforrások szerint csak 2016-ban 2800 tonna ilyen gyógyszert szállítottak fejlődő és feltörekvő országokba, köztük Indiába, Vietnamba, Oroszországba, Mexikóba, Kolumbiába és Bolíviába, de valószínűleg a mennyiség még nagyobb, hiszen van, ahol nem teszik nyilvánossá a külkereskedelmi- és vámadatokat.

Takarmányba keverik

India, amelyet az alkalmazott gyakorlat miatt az egyik legrosszabb antibiotikum-használónak tartanak, több száz tonna kolisztint kapott állatok, különösen a csirkék rutinszerű kezeléséhez. Egyes becslések szerint a világon a leggyorsabb ütemben Indiában bővül az állatgyógyászati szerek alkalmazása, s akár 4800 tonna antibiotikumot is felhasználhatnak a takarmányokba keverve 2030-ra, ami jelenlegi szintet 80 százalékkal is meghaladhatja.

A Science folyóiratban ismertetett kutatás szerint két antibiotikus hatóanyagcsoport különösen komoly figyelmet kíván: a tetraciklinek és a fluorokinolonok. A belőlük készített gyógyszerekkel többek között olyan veszélyes betegségek kezelhetők, mint a kolera és a malária. De jelenleg a leggyakrabban állatok takarmányozásakor használják őket.

Az antibiotikumok túlzott használata az állatokban és az emberekben hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia fokozódó veszélyéhez, mivel bizonyos baktériumtípusokban már kialakult az ellenállóképesség a rendelkezésre álló kezelések legtöbbjével szemben. Maryn McKenna, a téma szakértője úgy véli, hogy a mezőgazdaságban rendszeresen visszaélnek a gyógyszerekkel, ami mindenhol veszélyt jelent az ember egészségére, függetlenül attól, hogy az ilyen gazdaságokban termelt csirkét fogyasztjuk-e. A kórokozók ugyanis gond nélkül szétterjednek a világon a fertőzött hússal, a környezetbe kijutva, vagy a már megbetegedett emberekkel.

Nem kell antibiotikum a csirkéknek

Az európai és észak-amerikai gazdák már bizonyították, hogy nem szükséges antibiotikumokat használni a nagyüzemi baromfitenyésztéshez, de például az indiai kormány - McKenna szerint - enyhített olyan antibiotikumok szabályozásán, amelyek használatát más országok betiltottak.

A probléma azonban nemcsak a csirkére vagy az Európán kívüli gazdaságokra korlátozódik. Az olyan fejlett országokban is, mint például az Egyesült Királyság, a felhasznált összes antibiotikum közel fele olyan állatoknak, például sertéseknek adható, amelyek a gyógyszerezés nélkül valószínűleg elpusztulnának. Szakértők úgy látják, hogy az intenzív, iparszerű állattenyésztés növelésével megnyitjuk a kaput az olyan antibiotikum rezisztens betegségek előtt, mint a szalmonella, az E. coli, a campylobacter és az MRSA sertéseket támadó törzse. Ezek pedig szétterjednek a levegő és a szennyvíz segítségével.

Dr. Awa Aidara-Kane, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) élelmiszerekkel és zoonózisos betegségekkel foglalkozó osztályának vezetője szerint sürgető szükség van az antibiotikumok körültekintő alkalmazására mind az emberek esetében, mind pedig a mezőgazdaságban. Számos országban végzett tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy az antimikrobiális szerek alkalmazása a húshozam növelésében már nem tekinthető hatékonynak vagy éppen szükségesnek. A jobb higiénia, a biológiai biztonság és az oltóanyagok hatékony alternatívát jelenthetnek az állategészségügyben anélkül, hogy rutinszerűen antibiotikumokat alkalmaznának a betegségek megelőzésére.

Ezen a területen Magyarországnak is igen sok teendője van még. Az Európai Unió szerint nem állunk jól, ugyanis Ciprus, Olaszország és Spanyolország mellett Magyarország évek óta az élbolyban szerepel, az 1 kg állati termék előállításához legtöbb antibiotikumot felhasználó országok között. Csak összehasonlításképpen írjuk le, hogy Lengyelország fele annyit, Csehország harmad annyit használ.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 29. 07:39, hétfő | Helyi

Már csak Bács-Kiskun vármegyében maradt érvényben a tűzgyújtási tilalom

A csapadékos időjárásnak köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért csütörtöktől Bács-Kiskun vármegye kivételével mindenütt visszavonják a tűzgyújtási tilalmat

2024. Április 29. 07:37, hétfő | Helyi

Élvezzük ki a nyárias időt, amíg lehet

Anticiklon alakítja a következő napok időjárását is, majd csütörtökön nedvesebb levegő érkezik, és többfelé fordulhat elő zápor, zivatar az országban.

2024. Április 28. 12:06, vasárnap | Helyi

Hírek az Ótemplomból

2024. április 28. - HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA

2024. Április 28. 09:17, vasárnap | Helyi

Hírek a Szent István templomból

2024. április 28. - HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA