Ami a közeljövőt illeti, már most is megfigyelhetők olyan trendek, amelyek hamarosan szervesen beépülhetnek a betegellátás rendszerébe.

"A pandémia megsürgette az egészségügy digitalizációját és fejlesztését. Az amerikai Egészségügyi Információs és Irányítási Rendszerek Társasága (HMISS) által kiadott jelentés szerint az egészségüggyel foglalkozók 80 százaléka tervez digitális technológiákba fektetni a következő öt évben" - írja amerikai anyalapja alapján a Forbes.hu. A cikk olyan technológiai trendeket vesz sorra, amelyek e befektetések zömét lefedhetik.

Előtérbe kerül a távgyógyítás

A koronavírus-pandémia kezdetén a járványügyi óvintézkedések miatt számos egészségügyi vizsgálat történt telefonon vagy az online térben. A fertőzésveszély mérséklése mellett ugyanakkor egyéb tényezők is vannak, amelyek indokolttá teszik a távegészségügyi eszközök használatát. Kifejezetten előnyös lehet például azon elzárt, távol eső területeken, ahol kevés az orvos. Mindehhez a jövőben olyan technológiai felszerelésekre lesz szükség, amelyek viselés közben képesek nyomon követni a páciens legfőbb vitális paramétereit, szívverését, stressz- és véroxigénszintjét, ezeket az adatokat pedig valós időben közvetítik az orvos számára.

Embermodelleken kísérletezhetnek a kutatók

Egyre több iparágban alkalmazzák az úgynevezett digitális, avagy virtuális ikreket, azaz olyan modelleket, amelyek bizonyos rendszereket vagy eseményeket szimulálnak. Az orvoslásban ezzel a módszerrel virtuális betegeket alkothatnak, amelyeken gyógyszereket és eljárásokat tesztelhetnek. Egyelőre csupán egy-egy szervre alkalmazható ez a megközelítés, de a tudomány arra törekszik, hogy teljes testeket is lehessen modellezni. Végeredményben boncolásokat és kísérletek lehetne elvégezni valós emberi vagy állati testek nélkül. "A virtuálisiker-technológia gyorsabb és olcsóbb megoldásokat hozhat az orvostudomány számára, emiatt az év egyik legfontosabb technológiai kutatása lehet" - írja a lap.

Egyénre szabott gyógyszerek jöhetnek

A hagyományos gyógyszerek úgy készülnek, hogy a lehető legtöbb ember számára hatékony segítséget nyújtsanak, miközben a lehető legkevesebb mellékhatást idézik elő. A genomika, a mesterséges intelligencia (AI) és a virtuális ikrek technológiájának fejlődésével azonban mind személyre szabhatóbbá válhat az orvostudomány. Ennek szemléletes példája a svéd Empa egészségügyi központ, ahol AI és szoftveres modellezés segítségével készítenek előrejelzést, hogy egy adott betegnél milyen és mekkora dózisban javasolt gyógyszert alkalmazni a panaszaira. A norvég Novo Nordisk pedig a Glooko nevű egészségügyi céggel közösen megalkotott egy olyan rendszert, amely cukorbetegeknél avércukorszintés egyéb tényezők alapján saját étrendet és edzéstervet állít össze a páciens számára.