Ezek közül azonban csak az minősül határon átnyúló szolgáltatásnak, ha az adott biztosítónak nincs Magyarországon székhelye, fióktelepe.

Az Európai Unió fogyasztóvédelmi rendelkezései, illetve a biztosítókra vonatkozó uniós szabályozás miatt ugyan egyre kevésbé kockázatos határon átnyúló biztosítási szolgáltatást igénybe venni, mégis fokozott körültekintéssel kell lennünk. Amennyiben ugyanis szerződő partnerünkkel jogvita merül fel, annak rendezési módja eltérhet a szokásostól. Minthogy éppen a nyugdíj- és életbiztosítások területe az, amely hosszú távú elköteleződést jelent a szerződő feleknek, fontos a szerződéskötést megelőző alapos tájékozódás.

A külföldi székhelyű biztosító a tevékenységét Magyarországon a külföldi felügyelet által kiadott engedély alapján látja el. Átfogó uniós iránymutatások vannak, de a biztosítási törvények nemzeti jogszabályként határozzák meg az adott biztosító működését, így amennyiben a kockázatokról beszélünk, pl. érdemes szem előtt tartani, hogy egy olyan végletes esetben, mint felszámolás, csődeljárás, a külföldi szabályok lesznek az irányadóak. A biztosítási törvény alapján a külföldi felügyelet által kiadott engedély alapján az Magyar Nemzeti Bank lajstromba veszi a biztosítót a nevezett szolgáltatás vonatkozásában, de a mi körültekintésünkre is szükség van.

Mindenképpen célszerű például ellenőrizni, hogy az adott társaság tett-e általános alávetési nyilatkozatot a magyar Pénzügyi Békéltető Testület felé. A biztosítottak által a biztosítóhoz benyújtott panasz elutasítása esetén ugyanis a magyar Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni. Fontos tudni, hogy bár a PBT működik határon átnyúlóan is, de a gyakorlatban ez korlátozottabb behatást jelent.

Amennyiben a határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző biztosító a biztosítási tevékenységre vonatkozó, Magyarország területén hatályos előírásokat sérti meg, úgy az MNB, mint Felügyelet kötelezi a fióktelepet vagy a biztosítót a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Amennyiben a fióktelep vagy a biztosító a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidőben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

Fentiektől jellegében eltérő vita a szerződés teljesítésével kapcsolatos jogvita. Ilyen esetben vizsgálni kell, hogy amennyiben a peren kívüli eljárások nem vezetnek eredményre, melyik ország bírósága és milyen jog alkalmazásával dönt a jogvitában.

Szerződések esetén elsődlegesen a választott jog az irányadó, így mindenképpen a szerződés megkötése előtt kell tájékozódni, hogy a szerződés tartalmaz-e kikötést az alkalmazandó jog és az illetékes bíróságok vonatkozásában.

Jogkikötés hiányában a konkrét jogvita jellege alapján, a nemzetközi magánjogi és az európai uniós, ún. kollíziós rendeletek megfelelő szabályának az alkalmazásával van mód eldönteni, hogy mely ország jogát kell alkalmazni, szolgáltatás esetén ezt általában a szolgáltatást nyújtó fél székhelye határozza meg.

Amennyiben tehát olyan külföldi biztosítóval kötünk szerződést, amely Magyarországon nem rendelkezik székhellyel - legyen az akár egy szomszédos államból szolgáltatást nyújtó társaság, javasolt információt és tájékoztatást kérni a Magyar Nemzeti Banktól és a Pénzügyi Békéltető Testülettől, illetve az érintett ország pénzügyi felügyeleti szervétől a nevezett társaság működésével kapcsolatos tapasztalataikról. Ezen információk közelebb visznek bennünket egy megfontolt szerződéskötéshez.

dr. Gombolai Éva

Forrás: DAS