A Csaj-tó különleges élőhely, gazdag madárvilága kincs a magyar és a nemzetközi természetvédelem számára.

A tó neve török eredetű, a „Csaj” szó jelentése ér vagy patak. A tavat a hatvanas évek közepén szikes mocsárból, illetve szikes pusztából alakították át halastórendszerré. Ebben a mai napig halgazdálkodás folyik, de nem mindegyik tóegységben – tájékoztatott Puskás József természetvédelmi őrkerület-vezető az M1 Kék bolygó című műsorában.

Külön utakon jár például a négyes számú tó. Ez a rész korábban szikes puszta volt, magas fekvése miatt sohasem lett belőle ideális halastó. A kilencvenes évek vége felé a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága átvette a területet, és madárparadicsomot hozott létre.

A tó partján egy speciális faépület, egy kör alakú les áll, amely lehetőséget kínál az élővilág megfigyelésére.

Puskás József elmondta, hogy a madarak vonulása és táplálkozása szempontjából a szikes tavak és halastavak mindig is rendkívüli fontossággal bírtak. Ez azért van, mert a halastavi gazdálkodásnál a lehalászások időszakában leeresztik a tó vizét, és ennek következtében óriási táplálékbázis szabadul fel a madarak számára, mint például alsórendű rákok, férgek, halak és kétéltűek is.

A kanalasgém, a sárszalonka és a füstös vagy kormos cankó is megfigyelhető

A tó területén nagy számban fordulnak elő fokozottan védett madarak is. Az itt megfigyelt fajok száma kétszáz fölött van, ezek közül száz fészkel is a területen. Ez azt jelenti, hogy a hazánkban előforduló madárfajok körülbelül felét már látták a Csaj-tavon.

Például a kanalasgémet. Bár a neve gém, mégsem ehhez a fajhoz, hanem az íbiszfélékhez tartozik. Ez akkor tűnik fel, ha valaki repülés közben látja a kanalasgémet: nyújtott nyakkal repül, míg a többi gémfélék behúzott nyakkal. A csőre olyan, mint egy kanál, amely kiszélesedik. A vízben kaszáló mozdulatokkal szerzi meg a táplálékát, a halaktól kezdve a férgeken át mindent lenyel.

A sárszalonka is előszeretettel táplálkozik a környéken, de inkább a part mentén keresgél. Hosszú csőre kiváló érzékelő szervként működik. Ezt az iszapba dugja, és ha talál valamilyen mozgó lényt, például iszapgilisztát vagy valamilyen vízfelszín alatt mozgó rovarlárvát, esetleg piócát, azt kifogja és megeszi. Barnás-sárgás foltos tollruhája kiváló rejtőzködő színt biztosít a fűvel és sással borított környezetében.

Az északról érkező füstös vagy kormos cankó is szívesen keresgél a Csaj-tó közelében. A kis madár akár több százas, sőt, néha még ezres csapatokat is alkothat a tavon őszi és tavaszi vonulása alkalmával. Ez a faj még a mély vizektől sem riad vissza, ott, ahol már nem ér le a hosszú lába, úszni kezd, és az úszás közben szedegeti össze a szintén úszó apró kis rovarokat, rákokat, férgeket és puhatestűeket, és alkalmanként a kisebb halakat és kétéltűeket is.