Szabó Ildikó művésztanár Bodor Miklós grafikus születésének 90. évfordulója alkalmából tartott előadást ma (június 4-én) a Petőfi Sándor városi könyvtárban.

Bodor Miklós gazdag életműve 3000-nél több grafikát, pár száz olajfestményt, pasztellt foglal magába. 1973-ig elsősorban festészettel foglalkozott, majd innentől kezdve szinte csak rajzolt. Megváltoztatta művészi stílusát is, kidolgozta az egyenletes vastagságú, folyamatos vonallal rajzolás módszerét. Művein legtöbbször a természet jelenik meg. Ábrázolását a visszafogott színek és a kiegyenlített kompozíciós törekvés jellemzi.

Bodor Miklós acélszerkezet technikusként dolgozott, de mellette rajzolt és festett. Kiskunfélegyházán kiállításokon mutatta be tehetségét. 1958-tól 11 évig vezette a Holló László Képzőművészeti Szakkört ipari tanulóknak. A Szegedi Tanárképző Főiskola rajz- és magyar szakjain végzett 1963-ban-ban. Az első önálló kiállítása is ekkor volt a Kiskun Múzeumban.

A Bács-Kiskun Megyei tanácsadó előadója lett 1964-ben. 1965 és 1969 között a Kiskunfélegyházi Városi Tanácsnál, mint népművelési felügyelő dolgozott.
1969-1971-ben a Csólyospálosi Általános Iskola igazgató volt.
1971- 1974 között a Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatója volt.
1974-1981 között a Kiskunmajsai Művelődési Központ igazgatója volt.
1980-ban költözött Móricgátra ahol a homokhátsági ősborókás tájat örökítette meg, a legapróbb részletektől a teljességig.

1984-ben költözött Kiskunhalasra, ahol feleségével Bodor Zsófiával élték egyszerű hétköznapjaikat. Ezekben az időkben (1986 és 1990 között) a Kiskunhalasi papíripari Vállalat grafikusa volt. Sokoldalúságát mutatja, hogy csipketervező is volt, olyannyira, hogy 1987-ben a koronázási palást alapján megtervezi a „Szent István palástja” csipketerítőt, amely varrott formában a következő évben BNV-díjat nyert.

1992-ben a Vas megyei Kámba költözött feleségével. Életének ez volt utolsó állomása. 2010. júliusában hunyt el.