Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján jelentősen átdolgozta az Országgyűlés a választási és a választási eljárási törvényt. A szavazás egyfordulós lett, csökkent az egyéni választókerületek száma, mód nyílik kedvezményes nemzetiségi képviseletre, valamint először szavazhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok - a választásokat pedig először fogja minisztériumtól független hivatal, a Nemzeti Választási Iroda lebonyolítani. A Rádió Orient vendége a hivatal elnöke, Pálffy Ilona volt.

A választási törvény 2011-es, valamint a választási végrehajtási törvény idei módosítása mellett a kormány már második alkalommal ad be rendeletmódosításra vonatkozó kérelmet. “Koherenciazavarok miatt kellett ismét hozzányúlni a választási törvényhez, részben pedig a határon túliak regisztrációja miatt a gyakorlatban felvetődött problémákat próbáltuk korrigálni” – részletezte a szakértő.

Maga a választási törvény is érdemi változásokon ment keresztül: ”Megszüntette a területi listát, 106-ra csökkentette az egyéni választókerületek számát, valamint egyfordulóssá tette a választást. Bevezette a nemzetiségi képviselő választási lehetőséget és a határon túli magyaroknak is részvételt biztosít a képviselőválasztáson.” – mondta az elnök asszony. Az idei változtatások elsősorban a korábban tapasztalt visszaélésekre fókuszáltak, és olyan problémákra próbálnak megoldást keresni, mint az ajánló szelvények vagy az igazolási rendszer. Előbbi esetében az új rendszer aláírásgyűjtő ajánlóívek használatát írja elő, míg utóbbi esetében az úgynevezett átjelentkezést. “Ez azt jelenti, hogyha nem lesz otthon a választópolgár és a szavazás előtt átjelentkezik, akkor is csak az otthoni jelöltre szavazhat. Tehát nem lesz érdemes emiatt választási turizmust csinálni és átjelentkeztetni az embereket.” – emelte ki a lényeget Pálffy Ilona.

A választási folyamat elindult, hiszen a határon túli szavazók már levélben és online módon is regisztrálhatnak. Jelen állás szerint 73 ezer magyar honfitársunk szeretné a szavazatát leadni. “Itt elég sok gondunk van, mert igen sok elírási, félreértelmezési hibát találtunk. Eredetileg a bejelentkezett kérelmek 70%-a hibás volt, ezért is volt szükség a törvény módosítására. Így a törvény kisebb helyesírási hibák ellenére is lehetőséget biztosít a regisztrációs kérelmek elfogadására.” – mutatott rá a problémákra a szakértő. A határon túli magyar szavazók levélben, míg a külföldön tartózkodó, állandó magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok a helyi magyar konzulátusokon adhatják le majd a voksukat. A postai szavazás enyhe bizonytalansága okán a hivatal egyedi lehetőséggel él: “El lehet juttatni a külképviseletekre, vagy át is hozhatják Magyarországra a szavazatukat. A választás napján valamennyi egyéni választókerületi székhely szerinti polgármesteri hivatalban is lesz leadási lehetőség. Tehát, ha a határ mellett lakik valaki és például Szegeden akarja bedobni voksát, akkor erre is van lehetőség.” – ismertette a választási iroda elnöke.

A hivatal 65 munkatárssal megalakulása óta dolgozik az előkészítésen. “Kétféle költségvetésünk van: magának a hivatalnak 1 milliárd, és a választásokra külön 10 milliárd forintnyi. Ez elsőre nagy összegnek tűnhet, de az elmúlt években egy-egy választás került 5-6 milliárdba, jövőre pedig négy szavazás is lesz - országgyűlési, nemzetiségi, európai parlamenti és önkormányzati” – mondta Pálffy Ilona.

Az uniós választás időpontja már ismert: május 25-e vasárnap. Az országgyűlési választások időpontját a köztársasági elnök határozza majd meg. Addig is azonban van még feladata bőven a hivatalnak: “4,5 millió levelet fogunk kiküldeni az év elején, családonként egyet. Ebből megtudhatják a polgárok, hogy miként jelentkezhetnek a nemzetiségi választásra, illetve jelezhetik, ha mozgáskorlátozottak, mert akkor olyan szavazókörbe soroljuk be, amely akadálymentesített. Kérhetik továbbá azt is, hogy adataikat ne adjuk ki a pártoknak ” – részletezte a vezető.

Mivel több helyről érkezhetnek majd az egyes szavazókörzetekbe a szavazatok, így a szokásosnál hosszadalmasabb lehet a számlálási folyamat. “Ahol nagyobb lesz a különbség, mint ahányan a külképviseleteken szavaztak, ott nagy valószínűséggel hamarabb lehet majd tudni a győztest. A végleges eredményt azonban csak a 6. napon fogjuk tudni megmondani.” – mondta az elnök asszony, aki külön kérte a külhoni szavazókat, hogy kétszer is ellenőrizzék, hogy benne van-e a nyilatkozat, és külön a kis lezárt borítékban a szavazat. Ugyanis, ha nincs lezárva a boríték, akkor a leadott szavazat sem lesz érvényes.