Az ezekből eredő hibákat pedig utólag a lehető legritkább esetben lehet orvosolni, ezért célszerű időben végiggondolni, milyen házban vagy lakásban szeretnénk élni.

Túl nagy alapterület

Jellegzetes magyar mentalitás, hogy „legyen nagyobb, mint a szomszédé!” – akár kocsiról, akár házról van szó. Ennek eredményeképpen épültek sorra a 250-300 négyzetméteres, hatalmas rezsiköltségű, felesleges tornyokkal és soha nem használt teraszokkal ékesített családi házak, holott egy átlagos négytagú család számára, okos tervezéssel ennek a fele is kényelmesen elegendő. Ingatlan esetében a hivalkodás sokba kerül – ráadásul nagy valószínűséggel mindig lesz a környéken nagyobb és drágább ház, amit nem tudunk túlszárnyalni…

Túlságosan bonyolult alaprajz

A „túltervezett”, túlságosan szétszabdalt alaprajz, a túl sok „lik-luk” átláthatatlanná és kevésbé élhetővé teszi a lakást. Szerencsére egyre elterjedtebbek a nagy, egybenyíló terekkel kialakított otthonok, amelyekben jobb az ember térérzete, ráadásul világosabbak és könnyebben tisztán is tarthatók. A sok felesleges közlekedő, folyosó helyett érdemes arra törekedni, hogy az egyes funkciók a megfelelő helyre kerüljenek, valamint figyelembe venni a család napirendjét, életmódját, illetve az épület tájolását. Arról nem is beszélve, hogy minél „kacifántosabb” egy ház alaprajza, általában annál nagyobb az energiaigénye; a tömbösebb kialakítás kisebb rezsiköltséggel jár, különösen, ha a megfelelő tájolás biztosítja az ideális benapozást.

Elhanyagolt világítás

A világítás szerepét sokan lebecsülik, pedig fényekkel szinte “átöltöztethető” a lakás. Az okosan megtervezett világítással variálhatunk a különböző hangulatokkal, kiemelhetjük a lakás előnyös részleteit, elkülöníthetjük az egyes funkciókat, és persze a különböző tevékenységekhez optimálisan megválasztott fényforrások az életet is megkönnyítik. Már az is rengeteget számít, hogy milyen színhőmérsékletű – hideg vagy meleg fényű – izzót választunk, nem beszélve a direkt- és hangulatvilágítások, csillárok, szpotok, fényslagok számtalan kombinációjáról. Ha lakberendezőhöz fordulunk, ne spóroljunk a világításterven, hiszen ez az, amin utólag már nehezen tudunk változtatni!

Spórolás a szakembereken

A „csináld magad, olcsóbban” eszménye remek, de nem mindig kifizetődő. Építkezésnél, lakásfelújításnál sokan éppen azon spórolnak, amin nem kellene – például azokon a szakembereken, akik segítségével élhetőbb otthont alakíthatnának ki. Egy jó tervező, épületgépész, lakberendező vagy műszaki ellenőr munkájára érdemes áldozni, mert olyan ötleteket és megoldásokat kínálhatnak, amelyekkel hosszú távon rengeteget megtakaríthatunk. Egy rosszul méretezett gépészeti rendszer vagy nem praktikusan kialakított konyhaberendezés súlyoz összegekbe fog kerülni, ráadásul az életünket is megnehezíti majd.

A karbantartás hiánya

Szintén magyar sajátosság, hogy nem nagyon törődünk a megszerzett javakkal, azaz nem áldozunk a megfelelő karbantartásra, állagmegóvásra. Sokaknak csak addig terjed a figyelme, amíg megépíttetik a szép teraszt vagy beszereltetik a gépészeti berendezéseket a házba, arra azonban már nem terjed ki a figyelmük, hogy évekre előre gondolkozzanak. Pedig a megfelelő gondoskodásnak ugyanúgy szerepelnie kell(ene) a naptárunkban, mint a számlák befizetésének, kezdve a fafelületek újrafestésétől és -lakkozásától a gépészet felülvizsgálatán át egészen a kerti talajfrissítésig.