A tényleges életfogytiglanra ítéltek számára új kegyelmi eljárást vezet be a büntetés-végrehajtási törvény kedden elfogadott módosítása – tájékoztatott a döntés után Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Elmondta, a most elfogadott törvény szerint, a büntetésből letöltött 40 év után automatikusan megindul a kegyelmi eljárás.

A strasbourgi emberi jogi bíróság elmarasztalta Magyarországot, ugyanis a tényleges életfogytiglanra ítélteknek nincs meg a reményhez való joga, hogy ügyüket felülvizsgálják – ismertette Répássy Róbert. Hozzátette, az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint ezzel a törvénymódosítással a magyar törvényhozás már megfelel a strasbourgi bíróság kifogásainak. Leszögezte, a tényleges életfogytiglan nem szűnik meg, csak egy kötelező kegyelmi eljárással bővül.

Az eljárás során egy büntetőbírákból álló 5 tagú kegyelmi bizottság fogja megvizsgálni az elítéltek feltételes szabadságra bocsátásának feltételeit. Ez a bizottsági állásfoglalás kötelezi majd az igazságügyi minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt - mondta újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár.

A törvény már jövő évben hatályba lép, de az első olyan ügyekre, melyekben alkalmazhatják a kötelező kegyelmi eljárást, 25 év múlva kerülhet sor. Ennek oka, hogy a tényleges életfogytiglan 1999 óta szerepel a magyar büntetőjogban, és bíróságok csupán a 2000-es évek eleje óta alkalmazzák.

Répássy Róbert elmondta, a legfrissebb adatok alapján jelenleg Magyarországon 275 személy tölti életfogytigtartó szabadságvesztését, ebből közel negyven főt ítéltek tényleges életfogytiglanra.

A kegyelmi döntések nyilvánosságra hozataláról is döntött ma az országgyűlés. Eszerint amíg az ítélet nem nyilvános, addig a kegyelmi döntéseket sem lehet nyilvánosságra hozni – tájékoztatott a döntésről Répássy.