A kellemes hangulatú délutánt Kapus Béláné, az egyesület elnöke nyitotta meg:
- 1988. június 6-án alakult meg a Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület, majd 25 évvel ezelőtt felvette Móra Ferenc nevét. A jubileum alkalmával az egyesület vezetősége úgy döntött, hogy alkotó tagjainak egy részét bemutatják az érdeklődők számára. Noha úgy gondoljuk, hogy ismerjük őket, mégis vannak olyan oldalaik, amelyekkel még soha nem találkoztunk. Például Bánkiné dr. Molnár Erzsébetről is közismert, hogy nagyon sok könyvet írt, de bizony az előadás után mégis sokkal gazdagabb tudásra tehettünk szert személyiségét illetően. Talán ugyanígy van mindenki Szűts Tamással is, akivel napi szinten találkozhatunk az utcán, különféle képzőművészeti kiállításokon megjelent műveit, köztéri szobrait is jól ismerjük már, de ő sokkal többet tesz annál, mint amennyit ismerünk -

A bevezető gondolatokat követően Szűts Tamás szobrászművésszel Fülöp Piroska folytatott kötetlen beszélgetést, melyből sok érdekes momentumot megtudhattunk az alkotóról.

Többek között azt is, hogy a szegedi születésű alkotóművész az anyatejjel együtt szívta magába a magyar irodalom, a magyar nyelv és a történelem szeretetét. Kamaszkorában került kezébe a hidegvágó és egy 5 kg-os kalapács, mellyel mindent megfaragott, amit meg lehetett faragni. Ekkor kérdezte meg édesanyja egy kollégáját – a neves festőművész zombori Lászlót – hogy mit javasol. Így került Szűts Tamás a Tábor utcai Képzőművészeti Szabadiskola művészeti közegébe, ahol olyan művészek hatottak későbbi művészi kifejezésmódjának, formavilágának alakítására, mint Fritz Mihály, Lapis András, Tápai Antal, Tóth Sándor vagy Morell Mihály. Első kisplasztikáit, érmeit is ezen alkotó környezet hatása formálta. Pályája során az érmeket, kisplasztikák mellett szobrokat, domborműveket, figurális és nonfiguratív alkotásokat is készített. Számos anyaggal dolgozott a terrakottától kezdve a rézlemezen, bronzon át a különböző kőfajtákig, sőt még üveggel is.

Szűts Tamás a természet adta szépséget, a látványos és színes formavilágot építi be alkotásaiba az emberi érzelmek sokoldalúságával átitatva, hogy aztán a születendő mű magával ragadja és a képzelet világába repítse szemrevételezőit.

Alkotásait számos közintézményben, köztéren és gyűjteményben megcsodálhatjuk. Bács-Kiskun megyében például Fülöpjakabon, Móricgáton és Kunszálláson a millenniumi emlékmű, a félegyházi uszodában báró Kuchinka Vilmos úszóedző emléktáblája, a Móra Ferenc Gimnáziumban a mohácsi csata emlékére készített domborműve, Dunavecsén Petőfi Sándor egész alakos szobra, Kecskeméten pedig Szent Kristóf szobra.