Soha nem volt még olyan sok külföldön egy éven belül munkát vállaló magyar, mint tavaly év végén.

Elsősorban a magasabb jövedelem miatt mennek nyugati országokba az emberek, de ha már ott vannak, akkor egyelőre nem is nagyon jönnek vissza - írja a Világgazdaság.

Egyre több magyar keres munkát Nyugat-Európában, a tavalyi év utolsó három hónapjában már 111 ezer magyar dolgozott egy éven belül külföldön, ami történelmi rekordnak számít. Az elmúlt két évben 90 és 100 ezer körül, 2010-ben és 2011-ben pedig csak 50-60 ezer között ingadozott a létszámuk a KSH szerint.

"Az utóbbi négy évben folyamatos igény látszik a külföldi munkára, rengetegen jelentkeznek hozzánk, de sokan nem beszélnek nyelveket. Legnagyobb létszámban a fiatal felnőttek, a 25 és 34 év közöttiek jelentkeznek, mert ez a korosztály a legmobilisabb. Az összes korosztályból vannak érdeklődők, az emberek 5-6 százaléka 50 év felett dönt úgy, hogy kimegy külföldre" - mondta a Világgazdaságnak Tanay Marcell, az EuWork ügyvezetője

A legtöbben egy-két év külföldi munkavállalásban gondolkodnak. Van, aki lakásra, autóra, családalapításra gyűjt, de tapasztalatszerzés miatt vagy nyelvet tanulni is mennek külföldre. Az egy-két évet azonban nagyon sokan meghosszabbítják. "Mindenkinek a több pénz a legfontosabb motivációja, mert nyugaton magasabbak a fizetések. Sokan úgy jelentkeznek hozzánk, hogy van munkájuk, de nem elégedettek a fizetésükkel, és nem tudnak előrelépni" - fejtette ki Tanay Marcell.

Kik mennek el?

A szakember szerint a humán területeken végzettek mennek külföldre, akik nem tudnak itthon elhelyezkedni, vagy kevés pénzt keresnek, illetve az egészségügyi dolgozók. Az informatikusok és a mérnökök elvándorlása most nem annyira jellemző, mert itthon is jól keresnek. Egyébként a szakmunkások, az érettségizettek és a diplomások is egyaránt érdeklődnek a külföldi munka iránt. Nagy-Britannia, Ausztria és Németország a legfontosabb célország.

Miután számos ágazatból vándorolnak el az emberek, így itthon kevesebb szakképzett munkaerő marad. Fehér Tamás, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója elmondta: folyamatosan növekszik a külföldi telephelyen dolgozó foglalkoztatottak száma. Az orvosok, a mérnökök és az IT-szakemberek elvándorlása már évek óta megfigyelhető, mostanában azonban már több szakmunkánál is szakemberhiány alakult ki. "A gépipari szakmunkák területén, ahol a Magyarországra települt autógyárak fejlesztik a kapacitásaikat, igen nehéz megfelelőn képzett, nyelvet is beszélő munkatársat találni" - vélekedett. Szerinte már olyan területeken is munkaerőhiány kezd kialakulni, mint a targoncás vagy éppen a hentes.

A külföldi cégek leginkább a fogadó országban hirdetnek. Ennek ellenére 2013-ról 2014-re jelentősen, 18 százalékkal nőtt a külföldre szóló állások száma a Profession.hu állásportál rendszerében: leginkább fizikai munkásokat, segédmunkásokat és szakmunkásokat kerestek a külföldi munkaadók. Szívesen vesznek fel informatikusokat is, az IT-fejlesztők és programozók a második legkeresettebbek, ezt követik a kereskedelmi és értékesítési munkák. A gyártási, termelés szakértőket és mérnököket is szívesen látják külföldön.