Mi most a negatív topokra lettünk kíváncsiak. Nem kis körben kérdeztünk szakmabelieket és amatőröket, háziasszonyokat és háziembereket arról, szerintük melyek a legjobban utált ételek. Íme, a TOP10.

Elöljáróban szomorúan, megtört szívvel tudatjuk, hogy a hungarikumnak számító főzelékeket nagyon sokan utálják. A nem éppen hazafias gyomrokat továbbá a régi jó óvodai és iskolai menzák csirizes holmijai feküdték meg egy életre. Meg a mosogatólében szétfőtt tészták és a "valamit visz a víz"-levesek.

A lista:

1. Finomfőzelék
2. Kelkáposzta-főzelék
3. Tökfőzelék
4. Paradicsomos káposzta
5. Sárgaborsó-főzelék
6. Káposztás tészta
7. Krumplis tészta
8. Tojásleves
9. Pacal
10. Zúzapörkölt

A lista utóbbi két helyezettje leginkább a fejletlen szocialista vendéglátás és a katonaság konyháinak köszönheti a topot. Véleményünk szerint azért valamit már szépítettek a gasztroforradalom jegyében a belsőségeket ismét felfedező szakácsok. Mindenesetre mi erősen elgondolkoznánk a menzareformisták helyében azon, hogy milyen hosszú távon, talán életfogytig sikerül megalapozni generációk ízlését.

Szemezgettünk kicsit a megkérdezettek kommentjeiből is. Egyik szemünk sírt, a másik nevetett, de alapjában jól szórakoztunk.

"Paradicsomos káposzta, kelkáposzta-főzelék – már a szagát is. Indok: a rossz menzaélmények, amikor az egész suli kelkáposztaszagban úszott, borzalmas volt."

"Főzelékek – óvodai emlék. Inkább a férfiak utálják."

"Finomfőzelék – még a menzakorszakból ragadt benn. Nem tudok mit kezdeni a kockára vágott répával sem. Az én ételemben ne legyen ennyire szabályos geometriai alakzat, ami ráadásul természetellenes is."

"Káposztás cvekedli porcukorral az iskolában – nem is értem a párosítást."

"Gyerekként kirázott a hideg a tökfőzeléktől, a kelkáposztától, a sárgaborsó-főzeléktől. Aggságomra se fordult meg a dolog."

" A tojáslevest szívből gyűlölöm. Valószínűleg a régi általános iskolás emlékek miatt. Azóta se tudtam olyan éhes lenni, hogy belekanalazzak."

"A napközis csurgatott tojásleves. A zsíros vízben takonyként úszkáló tojásfehérjével. Meg a napközis paradicsomos káposzta a mócsingos hússal és a rengeteg liszttel sűrített csirizes sárgaborsó."

"A soha meg nem enném kategória: finomfőzelék, sárgaborsó, grenadírmars, káposztás kocka."

"A tökfőzelék gyerekkori unszimpátia a suliból, ma már csak makacsságból nem eszem, mert eléggé mindenevő vagyok. A másik a pacalpörkölt. Rossz élményeim vannak, mert a katonaságnál sűrűn szolgálták fel."

"A krumplis tészta számomra olyan, mintha a vajas kenyérre szalámi helyett egy zsömlét tennének. Gasztronómiai redundancia, de ezt csak utólag magyarázom bele."

" Nálam a pacal viszi a pálmát. Amióta leszereltem, nem visz rá a lélek, hogy megkóstoljam."

"Zúzapörkölt. Undorítónak tartom rágcsálni. Az üzemi étkezde jut eszembe. Meg a falu kocsmája az egytáljaival, kanállal."

A válaszadóknál még esélyes volt a 10-es befutóba a grízes tészta és a spenót párizsi kosárkával(!). Legnagyobb meglepetésünkre még a kocsonya is. S néhányan felemlítettek olyan "különlegességeket", mint a tehéntőgy vagy a kakashere. De találkoztunk olyannal is, aki a szarvasgombát vagy az osztrigát, meg a márna ikratartóját nem venné a szájába. Ez már másik fejezet, hiszen az efféle ízélményeket annak köszönhetjük, amikor megnyilt a világ előttünk.