De csak előírásszerűen, különben nagy kárt okozhat, és veszélyeztetheti hazánk ragadozómadár-állományát.

Bár a mezei pocok túlszaporodása általában 3-5 évente figyelhető meg, az elmaradó tél és a kezdeti csapadékszegény időjárás kedvezett a populáció növekedésének. Persze, nem kell azonnal a vegyszerhez nyúlni, T alakú ülőfák vagy műfészkek kihelyezésével lehet a természetes ellenségeket, az egerészölyveket, illetve a baglyokat „helyzetbe hozni”, a madarak elvégzik a rágcsálók gyérítését. Célszerű minél nagyobb, egybefüggő területeket felszerelni, megakadá lyozandó a kártékony pockok visszatelepülését is.

Megfelelő talajműveléssel megsemmisíthető a mezei pocok járatrendszere, ami fizikailag gyéríti az állományt és gyakorlatilag kiszoríthatja a tábláról a kártevőt. A forgatás szükségessége vagy elhagyása régóta vitás szakmai körökben, ám a megfelelő mélységű, 25-50 centiméteres művelés biztosan rombolja a mezei pocok életterét.

Előfordul, hogy nem lehet megúszni a növényvédőszer használatát. Magyarországon az Arvalin LR rendelkezik állandó engedéllyel, a készítményt az állat járataiba kell helyezni, majd betaposni. A hatóanyag gázosodik, miközben kifejti mérgező hatását. Számítani kell arra is, hogy a környező, kezeletlen területekről újra betelepedhetnek a pockok, ezért érdemes a közeli táblákkal összehangoltan védekezni a kártevők ellen.

Az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett a háztartási rágcsálóirtóként használatos szer miatt elpusztult, védett ragadozómadarak száma. Miután a hatóanyag véralvadásgátló, patkányméreghez hasonló, azt és minden más, beltéri rágcsálóirtó szert tilos felhasználni a vadon élő állatok számára megközelíthető helyeken. Az a gazdálkodó, akit illegális szerek felhasználásán érnek, 15 ezertől egészen 150 millió forintig terjedő bírságra számíthat.

(Fotó: agrarszektor.hu)

(Forrás: delmagyar-hu)