Latin neve: Agrestis

Ha másként nem is, legalább szószként mindenki találkozott már vele, és kellemes, üdítő fogásnak bizonyult.
A magasabb hegyvidékek erdeiben, sziklákon termő gyümölcs. Régóta ismerik, de nemesítését csak a XVI. század végén kezdték meg. Különösen Angliában volt népszerű, ahol 1740-ben mintegy száz, 1810-ben már négyszáznál is több nemesített fajtáját tartották számon. A magyar nyelvben több néven - köszméte, pöszméte, büszke, piszke, egres - is ismert.
A vad egres tüskés cserjéje magányos szőrös bogyókat terem, melyeknek héja erősen áttetsző, színe az éréssel halvány zöldből élénk vörössé változik. A cserje virágai sárgászöldek vagy pirosak, nem feltűnőek. A köszméte termése álbogyó, belseje húsos, leveses, 40-50 magot tartalmaz.
Az egyes fajták gyümölcse lehet zöld vagy pirosas, szőrös vagy csupasz, a gyümölcshús íze savanykás. Hazánkban ismertebb fajtái a szentendrei fehér, a zöld óriás, a pallagi óriás és a gyöngyösi piros. A köszméte félig és teljesen éretten is szüretelhető. A termés zömét május végén, június első felében szedik.

Felhasználása

A köszmétét rendszerint félérett állapotban szüretelik. Ilyenkor az íze fanyar; de azért kitűnő mártás, kompót, dzsem, gyümölcslé készíthető belőle. A szedésével nem kell sietni, mert hosszú ideig megmarad a bokron.
Ha megvárjuk, amíg a bogyók teljesen megérnek, akkor kellemesen savas, zamatos, áttetsző, tetszetős gyümölcsöt fogyaszthatunk. Az érett köszmétebogyók mélyhűtésre igen alkalmasak.
A köszméte energiatartalma csekély, 44 kcal (184 kJ) 100 grammonként. A gyümölcsében sok A-, B1- és C-vitamin, 0,8 százalék körüli pektin, 0,5 százaléknyi ásványi anyag (kálium, kalcium, foszfor és niacin), illetve szervezetünk számára fontos elemek, citromsav, gyümölcs- és szőlőcukor található. A benne található nyomelemek miatt rendkívül értékes a szervezetünk számára. Az emésztést segíti, nem véletlenül adják főtt és sült húsok mellé köretként. Fogyasztása kedvező hatással van a belső elválasztású mirigyekre és a szívre, májra és a vesére is. Természetgyógyászok lázzal, gyulladással együtt járó betegségek esetén is ajánlják a nyugtató, hűsítő hatású egres szörpöt. A gyümölcs nagyobb mennyiségben való fogyasztása azonban hasmenést okozhat.

Termesztése

A köszméte az igénytelen gyümölcsfajok közé tartozik, a kemény téli hidegeket jól tűri, és a kis gyümölcsökkel megrakott fák a -3, -4°C-os fagyokat is elviselik. A nagy meleget viszont nem kedvelik. Nem is különösebben fényigényes, ezért elviseli, hogy más gyümölcsfák közé ültessék, az állandó árnyékot viszont nem kedveli.
Házi kertben legcélszerűbb törzses csemetéket ültetni, melyeket oltással állítják elő a faiskolák. A magas törzsű köszmétefácskáknak sokféle előnyük ismert: könnyebb a talajukat megművelni, egyszerűbb és könnyebb a metszésük és a szüretelésük.
Fajtái közül a Pallagi óriás, a Zöld óriás, a Szentendrei fehér és a ritkábban elérhető Gyöngyösi piros ajánlhatók a házi kertbe.
Egy fácskáról, kedvező körülmények között, 2-3 kg termést várhátunk.