A tattoo (tetoválás) szó eredete

A „tattoo” szó a poliznéz tatau, tattow vagy tattaw szóból származik, melynek eredete a poliznéz ta, vagyis „szúrni”, „ütni”, „vágni” szóban keresendő. Polinéziában a tetoválás készítése során ejtett szúrásokra használták a tat-tat kifejezést. A tetoválás szó európai elterjedése Cook kapitánynak köszönhető, aki először találkozott ezzel a hagyománnyal 1769-ben Tahitin.

Az esztétikai jelentésen túl

A testet díszítő motívumok az esztétikai szerepükön túl általában több jelentéssel bírtak. Szerves részét képezte az egyes kultúrák beavatási szertartásainak, rítusainak, kifejezte a társadalmi hierarhiában betöltött szerepet, kifejezésre jutatta a spirituális vagy vallási hovatartozást, szexuális vonzerőt, férfiasságot. Viselője számára védelmet jelenthetett, ugyanakkor büntetés eszközéül is szolgált. A mai városi kultúrában sem ismeretlenek, a férfiasságot, bátorságot hangsúlyozó jelképek, amelyek a bátorságot emelték ki, és az ellenség, illetve egyes népeknél a gonosz szellemek elijesztésére szolgáltak.

Mindaz, ami régebben az európai kultúra nagy része számára ijesztő vagy ízléstelen volt, mára inkább divatosnak, a városi kultúra részének tekinthető. Legyen az egy apró elrejtett szimbólum, vagy egy egész testet elfedő alkotás, az emberek fejében ezernyi kérdés merül fel (Mit jelent? Fájt? Hol készült? Honnan jött az ötlet? stb.). A tetoválás művészete című blogunkban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat!